Extrém ábrán az aszály – így szárad ki szép lassan Magyarország?
Jelentősen változott az aszály kiterjedése az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon. A 2011 és 2025 közötti időszakot vizsgálva nagy különbségek láthatók az aszály által érintett területek nagyságában.
2014-ben és 2016-ban a kimutatás szerint egyáltalán nem volt aszállyal érintett terület az országban. Ezzel szemben 2025-ben 88,4 ezer négyzetkilométert, vagyis az ország területének 95 százalékát érintette a szárazság.
A vizsgált időszak első felében is jelentős eltérések mutatkoztak az egyes évek között. 2011-ben 35,3 ezer négyzetkilométer, az ország területének 38 százaléka volt érintett, 2012-ben viszont már 80,9 ezer négyzetkilométer, azaz 87 százalék.
2013-ban valamelyest csökkent az érték, majd 2015-ben ismét kiugróan magas volt az aszállyal érintett területek nagysága: 83,3 ezer négyzetkilométer, ami az ország területének 89 százalékát jelentette.
Ezt követően komoly csökkenés következett be, és 2019-ben 31,6 ezer négyzetkilométert érintett az aszály. A későbbi években újabb erős változások láthatók: 2020-ban mindössze 3,1 ezer négyzetkilométer, vagyis az ország 3 százaléka volt érintett, ami az egész vizsgált időszak egyik legalacsonyabb értéke.
2021-ben már 65,1 ezer négyzetkilométert, 2022-ben pedig 78,7 ezer négyzetkilométert mértek, ám 2023-ban ismét jelentősen visszaesett az érintett terület. Ezt követően ugyanakkor kiemelkedően aszályos évek következtek.
