Veszélyes szennyeződés fenyegeti a tejet: közös visegrádi fellépés készül
A klímaváltozás az élelmiszer-biztonsággal is összefüggésbe hozható. Hatással lehet a takarmány-alapanyagok mikotoxin-szennyeződésének kockázatára, ezen keresztül pedig a tejben előforduló magas toxicitású aflatoxin M1 jelenlétére is.
A klímaváltozás és a tejtermelő állományok egészségügyi problémái között egyéb összefüggések is felmerülhetnek, például gyakran említik a közép- és kelet-európai országokban egyre nagyobb figyelmet kapó Prototheca-fertőzések kapcsán. Az utóbbiak kizárólag nyers tejből mutathatók ki, és mivel a Prototheca spp. okozta tőgygyulladásra jelenleg nem létezik kezelés, a fertőzött teheneket ki kell selejtezni az állományból, ami gazdasági veszteséget okozhat a gazdálkodóknak.
Az elmúlt évtizedben az aflatoxin M1 szennyezés és a Prototheca-fertőzések egyre növekvő számban fordultak elő a nyers tejben, veszélyeztetve a tejtermelő gazdaságok állományát, és ami még fontosabb, a tejtermékek élelmiszer-biztonságát.
Az elmúlt közel két évben a Visegrádi országok – Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia – tejkutató intézetei közösen vizsgálták a tejágazatot érintő termékminőségi és élelmiszer-biztonsági kérdéseket, valamint a klímaváltozásnak a tejágazatra gyakorolt hatását, és közösen keresték a szakmai és szabályozási megoldásokat.
A Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet koordinálásával megvalósult MILKCHECK projekt záró rendezvényén a makroregionális tejkutató hálózat eredményeiről és a további feladatokról is szó esett. A közös munka eredményeként az aflatoxin M1 témakörben több olyan ellenőrzési és vizsgálati terület körvonalazódott, ahol makroregionális szintű együttműködésre van szükség.
Jogszabályi és ellenőrzési ajánlások
Takarmány-fókuszú megelőzés: a kórokozók és toxinok forrása általában a tejelő állományok takarmánya, a megelőzést a betakarítás és a tárolás körülményeinek – nedvesség, penészedés gátlása – szigorúbb ellenőrzésével kell kezdeni.
Szezonális monitoring: korábbi kutatások alapján az aflatoxin M1 szennyezettség erősen éghajlat- és időjárásfüggő. Az aszályos években fokozott mintavétel szükséges, különösen az őszi-téli időszakban.
Gyors módszerek implementálása: a tejüzemekbe történő beszállításkor gyors szűrővizsgálatok, például lateral flow tesztek alkalmazása javasolt a valós idejű döntéshozatalhoz.
V4 szintű együttműködés
Közös előrejelző rendszer: egy meteorológiai adatokon alapuló, közös V4 figyelmeztető rendszer kiépítése indokolt, amely aszály idején automatikusan fokozott ellenőrzést rendel el.
Adatmegosztás: harmonizált mérési és jelentési formátumok kialakítása a régióban fellépő kockázatok jobb összehasonlíthatósága érdekében.
Laboratóriumi ring-vizsgálatok: közös K+F projektek és körvizsgálatok a laboratóriumi módszerek pontosságának növelésére.
Kutatási területek
Biokontroll: olyan gombatörzsek vizsgálata, amelyek képesek elnyomni az aflatoxin-termelő fajokat a talajban és a növényeken.
Innovatív mentesítés: az adszorpciós technológiák, például az aktív csomagolás, és az új analitikai eszközök, például az aptaszenzorok gyakorlati, üzemi szintű bevezetése.
Klímahatás: a klímaváltozás hatásának folyamatos nyomon követése a gombák terjedésére és a toxinok megjelenésére a közép-európai régióban.
A MILKCHECK projekt a Visegrádi Alap támogatásával, Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia kormányainak társfinanszírozásában valósult meg.
