Rengeteg magyarnak fogalma sincs az öröklésről: könnyen elúszhat a családi vagyon
Évente több milliárd forint értékű vagyon – túlnyomórészt ingatlan – kerül az állam tulajdonába Magyarországon. Az összes haláleset körülbelül egy százalékánál indul olyan hagyatéki eljárás, amelyben nincs törvényes örökös, vagy a felhalmozott tartozások miatt az érintettek visszautasítják az örökséget.
Törvényes örökös és végrendelet hiányában az elhunyt hagyatéka automatikusan az államra vagy a helyi önkormányzatra száll. Ha az elöregedő településeken gyermektelenül elhunytak után nem marad rokon, a vagyon a helyi önkormányzatra, illetve végső soron az államra száll. Fontos tudni, hogy az államot mint szükségképpeni törvényes örököst nem illeti meg a hagyaték visszautasításának joga.
Örökös hiányában sem kell a véletlenre bízni a vagyon sorsát. Szakszerűen megfogalmazott végrendelettel bárki dönthet úgy, hogy vagyonát civil szervezetekre, alapítványokra vagy egyházakra hagyja. Végrendeletben nemcsak magánszemélyeket, hanem jogi személyeket – például alapítványokat, egyesületeket vagy egyházi szervezeteket – is meg lehet jelölni örökösként.
Tévedés azt hinni, hogy csak jelentős vagyon esetén érdemes végrendelkezni: egy kisebb lakás, egy családi ház vagy akár néhány millió forintnyi megtakarítás is óriási segítséget jelenthet egy szervezetnek. A hagyaték így az örökhagyó számára fontos ügyeket, például a gyermekek támogatását, a betegellátást, a karitatív munkát vagy a tudományos kutatásokat szolgálhatja.
A végrendelkezés során kulcsfontosságú a kiválasztott szervezet pontos és jogilag egyértelmű megnevezése. Egy „helyi templom” például nem jogi személy, így nem örökölhet; helyette az illetékes plébániát, egyházközséget vagy egyházmegyét kell megjelölni. Alapítványok és egyesületek esetében a hivatalos név mellett a székhelyet, valamint az adószámot vagy a nyilvántartási számot is fel kell tüntetni az okiratban.
Kifejezetten ajánlott előzetesen egyeztetni a kiválasztott szervezettel, továbbá helyettes örököst is megnevezni arra az esetre, ha a szervezet a hagyaték megnyílásakor már nem létezne, vagy visszautasítaná az örökséget.
Amennyiben az örökhagyó egy konkrét állami intézményre, például múzeumra vagy kórházra hagyná a vagyonát, jogilag az állam válik örökössé, az örökösi jogokat pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő gyakorolja.
Annak érdekében, hogy a végrendelet minden formai és jogi követelménynek megfeleljen, a megnevezett szervezet pontosan beazonosítható legyen, és az örökhagyó akarata maradéktalanul érvényesüljön, az okirat elkészítése előtt érdemes közjegyző vagy öröklési jogra szakosodott ügyvéd segítségét kérni.
