Aszály és hőhullámok: Magyarország is az uniós károsultak listáján
Az idei nyári hőhullámok és az aszály súlyos károkat okoztak az európai mezőgazdaságban, és Magyarország is azon tagállamok között van, amelyek jelentős terméskiesésről számoltak be. A Copa és a Cogeca európai gazdaszervezetek képviselői Christophe Hansen agrárügyi biztos és Martin Heydon, az ír elnökség agrárminisztere szervezésében egyeztettek a kialakult helyzetről, hogy azt az EU agrárminisztereinek közelgő dublini ülése előtt áttekintsék.
Szélsőséges időjárás sújtotta Európát
A résztvevők beszámolói szerint Európa számos térségében romlottak a termelési feltételek a nyári szélsőséges időjárás miatt. A legnagyobb károkat Dél-, Közép- és Nyugat-Európa szenvedte el, különösen Szlovénia, Ausztria, Franciaország és Olaszország. Jelentős veszteségeket jeleztek továbbá Spanyolországból, Magyarországról, Németországból, Horvátországból, Csehországból, Írországból és Romániából is.
Gabona, kukorica és olajnövények a legnagyobb vesztesek
A szántóföldi kultúrák közül a gabonafélék, a kukorica és az olajnövények kerültek a legnehezebb helyzetbe. Szlovéniában a kukorica terméskiesése elérte az 50-70 százalékot, Franciaországban a 40 százalékot, Olaszországban pedig a 20-25 százalékot, egyes öntözés nélküli térségekben pedig akár a 70 százalékot is. A burgonya, a cukorrépa és a zöldségfélék terméseredményei szintén romlottak, különösen ott, ahol az öntözés nem megoldott vagy nem volt elegendő.
Gyümölcsösök és szőlőültetvények is kárultak
A gyümölcsösök, a szőlő és az olajfaültetvények hőstressz, napégés, gyümölcshullás és méretcsökkenés miatt szenvedtek, főként Horvátországban, Olaszországban, Szlovéniában és Spanyolországban. Horvátországban a gyümölcs- és szőlőtermés mintegy 30 százalékkal maradhat el az átlagostól, miközben az olajfaültetvények több mint 90 százaléka öntözés nélkül működik.
Emelkedő költségek súlyosbítják a helyzetet
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a műtrágya- és energiaköltségek már korábban is emelkedtek, így a termelés, az élelmiszer-ellátás és az infláció alakulása a nyári betakarításon túlmutató hatásokkal járhat. A tagállami és regionális válaszok eddig főként állami támogatásokra, biztosítási konstrukciókra, vízgazdálkodási intézkedésekre és öntözésfejlesztésre épültek, amelyek a Copa és a Cogeca szerint a károk földrajzi kiterjedéséhez mérten nem elegendők.
Azonnali uniós fellépést sürgetnek
A szervezetek azonnali likviditási segítséget, a KAP eszközeinek rugalmasabb alkalmazását, erősebb uniós koordinációt, valamint ellenálló fajtákba, vízgazdálkodásba, öntözési infrastruktúrába és kockázatkezelési rendszerekbe irányuló beruházásokat sürgetnek. Középtávon szükségesnek tartják a Nitrát-direktíva felülvizsgálatát, a CBAM felfüggesztését, valamint egy olyan Food and Feed Omnibus csomagot, amely biztosítja a hatékony növényvédő szerekhez való hozzáférést.
Hosszú távú stratégia szükséges
A Copa és a Cogeca hosszabb távú kitekintésében arra figyelmeztet, hogy az időjárási szélsőségek egyre gyakrabban és egyre több évszakban érintik az európai mezőgazdaságot. Ezért a jövőbeni KAP-nak, valamint az Európai Versenyképességi Alapnak kiemelt szerepet kell kapnia az alkalmazkodást segítő beruházások, az innováció, a vízgazdálkodás és a kockázatkezelés támogatásában. A két szervezet szerint az uniós mezőgazdaság ellenállóképességének növeléséhez azonnali európai válaszra és hosszú távú stratégiai megközelítésre egyaránt szükség van.
