Méregdrágán lakni Szegeden: Az egyetemi város ingatlanpiaca
A szegedi lakóingatlan-piacon az utóbbi évek során jelentős áremelkedés figyelhető meg, különösen a BYD gyár megjelenése okozta várakozások miatt. A város lakásárainak növekedése nemcsak az ipari központok létrejöttének tudható be, hanem olyan országos jelenségeknek is, mint az Otthon Start Program és más állami támogatások, amelyek megemelték a keresletet, miközben az új lakások kínálata meglehetősen alacsony maradt. A lakásárak emelkedése mögött nem csupán az ipar növekedésének hatása áll, hanem a piaci helyzet komplex tényezőinek összjátékáról is van szó.
A városvezetés nem érdekelt abban, hogy a hiányos infrastrukturális ellátottsággal rendelkező területeket tömeges lakóparkokkal terhelje, ami a településfenntarthatósági szempontjából is aggályos. A Szeged ingatlanpiaca számára az egyik legnagyobb kihívás a megfizethetőség, hiszen az új építési lakások ára irreálisan növekedett, ami a hosszabb értékesítési időszakokkal és csökkenő kereslettel is párosul.
Az elemzések egybehangzóan mutatják, hogy a szegedi bérlakásfejlesztések szerepe a következő években kulcsfontosságú lehet, különösen az olyan területeken, mint a kollégiumi beruházások és a rozsdaövezetek újrahasnosítása, amelyek segíthetnek a megfizethetőség kérdésének kezelésében. Ennek mellett a CBRE legfrissebb elemzése alapján a piacon egyre hangsúlyosabbá válik a megfizethetőség kérdése. Kenyeres Anita, a CBRE szegedi irodájának vezetője kiemeli, hogy az új építési lakások árszintje jelentősen emelkedett, ami arra utal, hogy a piac az új egyensúly keresésére lépett.
Az új építésű lakások piacán a medián négyzetméterár szempontjából a téglaépítésű lakások árai 624 ezerről 1,39 millió forintra nőttek, ami több mint 122%-os emelkedést jelent, míg az új családi házaknál 592 ezerről 1,141 millió forintra, az ikerházaknál pedig 549 ezerről 927 ezer forintra nőtt az ár. A szakértők rámutatnak arra, hogy az új lakóingatlanok keresleti és kínálati oldalon is feszítő problémákkal küzdenek, ami túlárazottsághoz vezetett, különösen a panellakások és garzonok körében, mivel az árak már a lélektani határokat súrolják.
Az ingatlanpiacon a BYD szegedi beruházása iránti várakozások jelenleg inkább a bérleti piacra hatottak, mintsem tömeges vásárlói érdeklődést generáltak volna. A helyi ingatlanosok egy része, mint Német Máté a Városi Ingatlaniroda képviseletében, megjegyezte, hogy a vásárlóerő határokra ütközött; a vevők hiába rendelkeznek hitellehetőségekkel, a tulajdonosok által elvárt árakat nem tudják megfizetni, ami a tranzakciók számának csökkenéséhez vezetett.
A városban megfigyelhető, hogy a drága ingatlanárak miatt lakóhelyük elhagyására kényszerülnek az emberek, sokan a várostól csak 5-10 kilométerre fekvő településeken keresnek megfizethetőbb lehetőségeket, mint például a Deszk vagy az Algyő. A városvezetés célja, hogy a jövőbeni lakásépítések során ne csupán a kvantitásra, hanem a minőségre is figyelmet fordítsanak, ezért új városfejlesztési szemléletre lenne szükség Szegeden, amelynek keretében a megfizethetőség, az infrastrukturális ellátottság és a fenntarthatóság mellett a zöldfelületek és a közösségi terek kialakítását is figyelembe kell venni.
Nagy Sándor, Szeged alpolgármestere hangsúlyozta, hogy a város lakáspiaci problémáira nem elegendő csupán új lakások építése; a meglévő infrastruktúra fejlesztése és a város szerkezetének fenntartható kezelése is kulcsfontosságú a jövőbeni fejlesztések során. Ezen megközelítések révén biztosítani szeretnék a város élhetőségét az ott lakók számára, hogy Szeged vonzó célpont maradjon a leendő lakosok számára.
