Újraindul a KATA Magyarországon: Szigorú szabályok várnak a vállalkozókra
Jövőre, 2027-től, a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) újra szélesebb körben elérhetővé válik az országban. A GKI Gazdaságkutató legfrissebb elemzése szerint az új rendszer várhatóan 300-350 ezer vállalkozót érinthet, ami jelentős hatással lehet a munkaerőpiacra, a vállalatok foglalkoztatási gyakorlatára és a költségvetési bevételekre is.
Kármán András pénzügyminiszter megerősítette, hogy a kormány a korábbi bonyolult KATA rendszert némileg visszaállítja, azonban az új szabályozás nem fogja teljesen visszaadni az 2022. szeptemberéig működő formáját. A KATA célja, hogy egyszerű és kiszámítható adózást biztosítson a mikrovállalkozások számára. Az első bevezetés éve óta, 2013-tól, mintegy 444 ezer vállalkozó vette igénybe az adózási formát, ami közel 200 milliárd forint bevételt hozott a költségvetésnek.
A 2022-es átalakítás után azonban a KATA-sok száma drámai módon csökkent, 444 ezerről mintegy 145 ezerre, mivel az új szabályok csak a főállású, magánszemélyeknek számlázó egyéni vállalkozók számára tették lehetővé a használatát. Ez a szigorúbb hozzáférés jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy 35 ezer vállalkozás megszűnt, míg további 264 ezer más adózási formát választott.
A most bejelentett rendszer legfontosabb aspektusa, hogy újra lehetővé válik a cégeknek történő számlázás. Ugyanakkor a kormány ígéretet tett arra, hogy olyan szigorú szabályozásokat fognak bevezetni, amelyek célja a bújtatott foglalkoztatás és a korábbi visszaélések megakadályozása. A végleges jogszabálytervezet kidolgozása várhatóan 2026 és 2027 fordulóján valósul meg.
Az új KATA rendelkezéseinek becslése szerint közvetlenül 300-350 ezer vállalkozót érinthet, közülük 250-270 ezer lehet azoknak a korábbi KATA-soknak a köre, akik a kedvezőbb feltételek visszatérése miatt a rendszerbe kívánnak visszatérni. A GKI tanulmányozta a különböző szektorokat is, ahol a legnagyobb visszatérési hajlandóságot az informatikai, fordítói, tanácsadói és kreatív szakmákban észlelik, ahol a megbízók többsége cégek.
Ugyanakkor a GKI figyelmeztet, hogy ha az új szabályozás nem tartalmaz megfelelő korlátokat, a korábbi problémák, mint a munkaviszonyok vállalkozói szerződésekkel történő kiváltása, ismét megjelenhet. Ez különösen a kereskedelem, a gyártóipar és a logisztika területén jelentene komoly kockázatokat, mivel ezekben a szektorokban korábban magas volt a KATA-s foglalkoztatás aránya.
Összességében a KATA megújítása sok kérdést vet fel, mint például a várható visszatérési hajlandóság nagyságát, az új KATA és az átalányadózás közötti viszonyt, illetve azt, hogy a szabályozás milyen eszközökkel tudja megakadályozni a bújtatott foglalkoztatást. A végleges válaszok a részletszabályok megjelenése után válnak majd egyértelművé.
