Kiszivárogtak a részletek az iráni háborúról
Donald Trump csapata elképesztő háttéralkun dolgozik, amely jelentős hatással lehet az iráni háború kimenetelére. Három hétnyi harc után az amerikai kormányzat már a következő lépéseket tervezi a konfliktus lezárására, valamint a béketárgyalások elindítására Iránnal. Az amerikai hivatalos források szerint Trump a háború „lecsengésének” lehetőségéről beszélt. A közeljövőben azonban a harci cselekmények várhatóan folytatódnak, további két-három hétig, míg a diplomáciai megoldások előkészítése zajlik.
Az egyeztetéseket Jared Kushner és Steve Witkoff, Trump megbízottai irányítják, akiknek feladata a béke megállapodásának kulcsfontosságú elemeinek kidolgozása. A megállapodásnak számos területre ki kell terjednie, beleértve a Hormuzi-szoros újranyitását, az iráni dúsított urán-készletek kérdését, valamint egy hosszú távú egyezmény létrehozását Irán nukleáris programjáról. Ezen kívül fontos, hogy a ballisztikus rakéták ügyére és a regionális szövetségesek támogatásának kérdésére is megoldás születhessen.
Jelenleg az Egyesült Államoknak nincs közvetlen diplomáciai kapcsolata Iránnal; az üzeneteket Egyiptom, Katar és az Egyesült Királyság közvetítik a felek között. Az elmúlt időszakban Egyiptom és Katar jelezte Washington és Izrael felé, hogy Irán kész a tárgyalásokra, azonban Teherán rendkívül kemény feltételeket támaszt. Az iráni kormány azonnali tűzszünetet és garanciákat követel, hogy a háború újraindítása megakadályozható legyen, továbbá kártérítést is igényel.
Az Egyesült Államok ezzel szemben hat konkrét követelést terjesztett Irán elé. Ezek között szerepel egy ötéves moratórium az iráni rakétaprogramra és az urándúsítás teljes leállítása. Washington további lépéseket is javasol, mint a natanzi, iszfaháni és fordói nukleáris létesítmények reaktorainak leszerelése, valamint szigorú nemzetközi ellenőrzési protokollok bevezetése a centrifugák körül. A feltételek között említik továbbá egy regionális fegyverzetellenőrzési egyezmény megkötését, amely maximalizálná a rakéták számát, valamint a Hezbollah, a húszi lázadók és a Hamász finanszírozásának azonnali leállítását.
Teherán többször elutasította ezeket a feltételeket, és az iráni vezetők aggodalmukat fejezték ki, miszerint nehéz tárgyalni olyan elnökkel, aki korábban légicsapásokat indított a tárgyalások során. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter a múlt hét végén az indiai kollégájával is megosztotta álláspontját, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államoknak és Izraelnek le kell állítania a támadásokat, hogy a Hormuzi-szoros helyzete rendeződhessen.
Trump eddig nem hajlandó teljesíteni az iráni követeléseket, különösen a tűzszünet kérdésében. A kártérítési igényt pedig „tárgyalási alapként értelmezhetetlennek” minősítette. Ugyanakkor egy amerikai tisztviselő utalt arra, hogy a befagyasztott iráni vagyon felszabadítása lehet a tárgyalások egyik támasza, megfelelő diplomáciai kommunikáció mellett.
A Trump-csapat jelenleg két kulcskérdés megoldásán dolgozik: az egyik a megfelelő iráni tárgyalópartner találása, a másik pedig a közvetítő ország kiválasztása. Aragcsi szerepe inkább „faxgép”-ként van jelen az amerikai tanácsadók szemében, ezért olyan döntéshozót keresnek Teheránban, aki tényleges hatáskörrel bír. Katar ideális jelölt lehet a közvetítő szerepre, bár a katariak inkább csak háttérszerepet kívánnak játszani a folyamatban, hivatalos főközvetítőként nem kívánják vállalni a feladatot.
A tárgyalások megkezdéséhez Witkoff és Kushner olyan ajánlatot kíván előterjeszteni, amely hasonlít a háború kitörése előtt két nappal Genfben bemutatott feltételrendszerhez.
