Veszélyben a magyar borászat – a fennmaradás a tét
2025 a magyar szőlő-bor ágazat számára egy meghatározó évként vonul be, nem csupán a nehézségek miatt, hanem azért is, mert egyértelmű jeleit mutatja a környezeti és növényegészségügyi kockázatoknak. Az időjárási viszontagságok és a növénybetegségek olyan mértékben fenyegetik a szőlőtermelést, hogy a szakemberek már a jövőt érintő alapvető kérdésekre is választ keresnek.
A legnagyobb aggodalmat az aszály okozta, amely nemcsak a szántóföldi növényeket, hanem a szőlőültetvényeket is súlyosan érintette. Míg az aszályra a szőlő egy klasszikusan szárazságtűrő növény, a virágzás után a vízhiány hatásai szembetűnővé váltak. A szakértők már tavasszal figyelmeztettek a kialakuló stresszhelyzetekre, amelyek a csapadék középszerű hiányából adódtak.
Június elején az aszály következményei látványosan megmutatkoztak a szőlőültetvényeken, még a kedvező termőhelyeken is. A vízkészletek hamarosan kimerültek, így a termelők munkahelyzetét egyre inkább súlyosbította a szárazság. A nyár során, viszont a helyzet némileg javult, a csapadékoknak köszönhetően a terméskilátások stabilizálódtak, ám a valós problémák ekkor csak a felszínt karcolták meg.
Járványügyi fenyegetés
2025 nyara nemcsak az aszállyal, hanem az aranyszínű sárgaság fitoplazma megjelenésével is összefonódott, amely már nem csupán lokális növényvédelmi szempontból jelentett veszélyt, hanem az egész ágazatra hathatott. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa Szőlészeti Szekciójának vezetése többször is hangot adott félelmüknek: ha nem történnek drasztikus beavatkozások, a következő években a szektort sújthatja a fenyegetettség komoly kockázata.
A fitoplazma terjedése az amerikai szőlőkabóca közvetítésével valósul meg. A védekezés kulcsa a kártevők számának csökkentése és a fertőzött növények felszámolása lenne. Az előző évek tapasztalatai azonban arra utalnak, hogy a szőlőtermesztő közösség eddig nem tudta megfelelően kezelni a helyzetet, a védekezési intézkedések elhanyagoltak maradtak, ugyanakkor a klímaváltozás következtében a kabócák száma egyre inkább megnőtt.
Hogyan tovább?
A jelenlegi szabályozás értelmében, ha egy ültetvény fertőzöttségének mértéke eléri a 30%-ot, az arra jogosult termelők kártérítésre számíthatnak a kivágott tőkék után. Ugyanakkor egyre égetőbbé válik egy átfogóbb, rendszerszintű megközelítés bevezetése a fertőzött területek kezelésében, mivel a nem megfelelően ápolt, elhanyagolt szőlők gyakori forrásai a terjedésnek.
Nagy István agrárminiszter tájékoztatása szerint az állam mintegy 3,8 milliárd forintot különített el a betegség elleni védekezésre, ami mutatja, hogy a probléma súlyossága a kormányzat figyelmét is felkeltette.
Globális kihívások
A magyar borászat előtt álló kihívások egy kedvezőtlen nemzetközi környezetben is megjelennek. Az OIV (Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet) előrejelzése szerint 2025-ben a globális bortermelés ugyan kis mértékben növekszik, de továbbra is jelentősen elmarad a múlt évek átlagaitól. A termelési mutatók alacsony szinten tartósan, a szélsőséges időjárási események és a borfogyasztási szokások átalakulásának hatását tükrözik.
A magyar borászat jövője mindezek fényében jelenleg komoly kockázatnak van kitéve. A szakma szereplői számára a fennmaradás érdekében sürgethetetlen intézkedések szükségesek, hogy megvédjék nemcsak gazdaságukat, hanem a magyar bortermelés hagyományait, sokszínűségét is.
Forrás: www.agrarszektor.hu/noveny/20251231/veszelyben-a-magyar-boraszat-a-fennmaradas-a-tet-59409
