Ausztriában végzettség és nyelvtudás nélkül is közel egymillió forintos fizetés kínálkozik
Ausztriában végzettség és német nyelvtudás nélkül is találhatnak munkát a magyarok, ráadásul a fizetések jóval meghaladhatják a hazai kereseteket. A logisztikai szektorban futárokat, kerékpáros kézbesítőket és raktári dolgozókat is keresnek, egyes állásokban pedig a nettó fizetés a 700–800 ezer forintot is elérheti.
A legtöbbet a tapasztaltabb jelentkezőknek kínálják: egy műszakvezetői pozícióért például havi bruttó 2700 euró, vagyis csaknem egymillió forint járhat. A munkáltatók között olyanok is akadnak, amelyek szállást vagy fizetett betanítást biztosítanak.
Németországban 2027-től új alapokra helyezik a magánnyugdíj-megtakarítások állami támogatását
Az új rendszer különösen a kisebb összegeket félretevőket ösztönzi: az állam az első 360 eurónyi éves befizetés 50 százalékát, az ezt követő megtakarítás egy részének pedig 25 százalékát teszi hozzá, így évente akár 540 euró támogatás is összegyűjthető. A gyermekes családok további kedvezményt kaphatnak, miközben a megtakarításokat már ETF-ekbe és részvényekbe is lehet irányítani.
Szombathely belvárosa kiürülőben van a megváltozott diákélet miatt
Üres üzlethelyiségek, bezáró kocsmák és egyre kevésbé pezsgő belvárosi élet jellemzi Szombathelyt, miközben több ezer hallgató tanul a városban. Az egyetemi központ oktatója szerint a mai fiatalok másképp kapcsolódnak a városhoz, mint a korábbi generációk: az online élet, a távmunka és a megváltozott szabadidős szokások miatt kevésbé keresik a személyes közösségi élményeket, a helyben maradásukat pedig elsősorban a fizetések, a lakhatás és a munkalehetőségek határozzák meg.
A vasárnap már sok dolgozónak nem jelent teljes kikapcsolódást
Egy kétezer amerikai szellemi dolgozó bevonásával készült felmérés szerint a válaszadók 74 százaléka szokott vasárnap is munkával foglalkozni, 21 százalékuk pedig teljes vagy közel teljes munkanapot tölt feladatokkal. A rugalmas időbeosztás könnyen hatnapos munkahétté válhat, ha a hétköznapi terhelés nem csökken, a hétvégi munka pedig csak újabb feladatokat jelent. A mesterséges intelligencia sem feltétlenül hoz több szabadidőt: hiába végeznek el sokan gyorsabban bizonyos feladatokat, a felszabaduló időt a munkáltatók újabb elvárásokkal tölthetik ki.
Magyarországon a fogyasztási kiadások 17,1 százaléka megy élelmiszerre
Egy 103 országot vizsgáló nemzetközi összehasonlítás szerint Magyarországon a fogyasztási kiadások 17,1 százaléka megy el otthoni fogyasztásra vásárolt élelmiszerre. Ezzel a magyarok valamivel kedvezőbb helyzetben vannak a lengyeleknél és a szlovákoknál, az olaszoknál viszont jóval nagyobb súlyt képvisel a bevásárlás a kiadásokon belül. A lista szélsőértékei még beszédesebbek: Nigériában 56 százalék, az Egyesült Államokban és Szingapúrban mindössze 6 százalék körüli az élelmiszerek részesedése.
Egy év alatt közel háromezer kiskereskedelmi üzlet tűnt el Magyarországról
A boltok száma 2025 végére 100 ezer alá csökkent. A visszaesés különösen a vidéki kisvállalkozásokat érinti érzékenyen, de a fővárosban is több száz üzlet szűnt meg. A szakmai szervezetek szerint a növekvő működési költségek, a szűkös árrések, a különadók, az árszabályozási intézkedések és a vásárlók árérzékenysége egyaránt nehezítik a kereskedők helyzetét. A kisebb településeken mindez már az alapvető élelmiszer-ellátást is veszélyeztetheti, hiszen ahol bezár az egyetlen bolt, ott sokaknak jóval messzebbre kell utazniuk a bevásárláshoz.
A munkahelyi zaklatás nem merül ki a nyílt sértegetésben
A rendszeres megalázás, a kollégák közötti kiközösítés, az információk visszatartása, a szándékosan teljesíthetetlen feladatok kiosztása, sőt a folyamatos fenyegetés is a munkahelyi pszichés nyomásgyakorlás része lehet. A szakértők szerint a munkáltatónak ki kell vizsgálnia a bejelentéseket, és felelősségre vonható akkor is, ha tudomást szerez a zaklatásról, mégsem tesz semmit.
Közösségi lakhatás terjed Budapesten, havi 110–180 ezer forintos szobákkal
A budapesti albérletpiacon egyre nehezebb megfizethető lakást találni, a coliving, vagyis a közösségi lakhatás alternatívát kínálhat: mindenkinek saját szobája van, a konyhát, a nappalit és más közösségi tereket viszont megosztják egymással a lakók. Egy óbudai lakásközösségben a szobák havi 110–180 ezer forintba kerülnek. A projekt alapítói szerint ez jóval több egy közösen kivett albérletnél, hiszen a beköltözők nem csupán lakótársakat, hanem egy tudatosan kialakított közösséget is választanak.