Új dinamikus áramtarifa érkezik – nem mindenkinek lesz olcsóbb
Szeptember 1-jétől új, dinamikus, D tarifás áramárat igényelhetnek az egyetemes szolgáltatásban ellátott lakossági és nem lakossági ügyfelek, önkéntes alapon. A konstrukció legkorábban 2027. január 1-jétől alkalmazható, és azoknak lehet különösen érdekes, akik fogyasztásuk jelentős részét az olcsóbb időszakokra tudják áthelyezni.
A szakértők szerint azonban önmagában a D tarifa nem jelent automatikusan alacsonyabb villanyszámlát, ráadásul az árak változásának kockázata részben a fogyasztóra kerül. A konstrukció ugyanakkor a villamosenergia-rendszer terhelését is mérsékelheti, és hosszabb távon a rezsitámogatások rendszerének átalakításában is szerepet kaphat.
A kedvezményes sávhatárig marad a rezsicsökkentett ár
Az új tarifát az egyetemes szolgáltatásban ellátott ügyfelek szeptember 1-jétől önkéntesen igényelhetik. A kedvezményes sávhatárig továbbra is a rezsicsökkentett, normál nappali A1 tarifa ára marad érvényben, az afeletti fogyasztásnál azonban már a tőzsdei árakat követő, változó egységár lép életbe.
A konstrukció leginkább a nagyobb fogyasztású, tudatos háztartások számára lehet érdekes. Különösen azok profitálhatnak belőle, akiknek nincs lehetőségük saját napelem telepítésére, de képesek fogyasztásuk egy részét az olcsóbb nappali időszakokra áthelyezni. Egy időzíthető elektromosautó-töltő, a melegvíz előállítása vagy a hőtárolás például komolyabb mozgásteret adhat, de a hűtés és a fűtés fogyasztása is bizonyos mértékig átütemezhető.
A tőzsdei ár nem azonos a számlán látott összeggel
A legfontosabb kérdés az, hogy egy háztartás mennyi fogyasztást tud kényelmetlenség vagy jelentős komfortvesztés nélkül más időszakra áttenni. A hőszivattyú vagy a klímás fűtés-hűtés önmagában még nem garantálja, hogy megéri a váltás, a meglévő kedvezményes tarifa árát és a fogyasztási szokásokat is figyelembe kell venni.
A D tarifa a magyar áramtőzsde másnapi piacának negyedórás árait követi. Ezeket már előző délután meg lehet ismerni, így a fogyasztók előre megtervezhetik, mikor használják a nagyobb fogyasztású berendezéseket. Ez azonban összetettebb, mint a hagyományos nappali-éjszakai tarifához való alkalmazkodás, hiszen nemcsak az olcsó időszakok változnak, hanem azok árszintje is.
Ráadásul a tőzsdei ár önmagában nem azonos azzal, amit a fogyasztó a számlán lát. A tőzsdei energiatermék ára mellett kereskedői díj, hálózathasználati díj és áfa is megjelenik. A jelenleg közzétett kereskedői díj nettó 13,70 forint kilowattóránként. Emiatt a rezsivédett, bruttó 36 forintos kedvezményes árat sem lehet egyszerűen összevetni a tőzsdei jegyzéssel.
A megtakarítás a sávhatár feletti fogyasztástól függ
Az évi 2523 kilowattórás kedvezményes keret a D tarifánál is megmarad. A dinamikus elszámolás csak az adott hónapra jutó kereten felüli fogyasztást érinti. A megtakarítás szempontjából ezért elsősorban a sávhatár feletti, jelenleg bruttó 70 forintos teljes egységárhoz érdemes viszonyítani a dinamikus árat. Aki csak kis mértékben lépi túl a keretet, annál a váltás pénzügyi ösztönzője is csekély lehet. A nagyobb fogyasztás ugyan kedvezőbb kiindulópont, de önmagában még nem garantál olcsóbb villanyszámlát.
A rendszer csúcsterhelése is mérséklődhet
A tarifának nemcsak a háztartások szintjén lehet jelentősége. Ha elegendően sok fogyasztó képes a használatát az olcsóbb időszakokra áthelyezni, az segítheti a napenergia jobb kihasználását, miközben az esti fogyasztás csökkentésével a villamosenergia-rendszer csúcsterhelése is mérséklődhet. Ehhez azonban sok résztvevőre és tényleges fogyasztói alkalmazkodásra lenne szükség.
A külföldi tapasztalatok alapján ugyanakkor nem várható automatikusan tömeges érdeklődés. Lengyelországban 2025 végén a háztartások 48 százalékának volt okosmérője, dinamikus tarifát azonban mindössze 0,03 százalékuk használt. Norvégiában ezzel szemben a támogatási rendszer a dinamikus tarifát választóknál is képes mérsékelni a magas árak kockázatát, ami egyfajta biztosítást jelent a fogyasztóknak, ugyanakkor gyengíti a magas árakhoz való alkalmazkodás ösztönzését.
Az árak és a támogatások szétválasztása is felmerült
A D tarifa bevezetése a szakértők szerint túlmutathat az energiapolitikán is. Sőrés Péter szerint az egyik lehetséges irány az árak és a támogatások átláthatóbb szétválasztása lenne: a fogyasztó így látná a tényleges piaci árat, miközben külön jelenne meg az annak megfizetését segítő támogatás. Ez jobban megmutathatná, milyen pénzügyi eredménnyel jár a tudatosabb energiafelhasználás.
A szakértők szerint a D tarifa önmagában még nem bizonyítja a rezsicsökkentési rendszer átalakításának szándékát, de közelebb hozhatja a fogyasztókat ahhoz, hogy érzékeljék: a villamos energia értéke és piaci ára folyamatosan változik. A konstrukció végső soron abban is segíthet, hogy a fogyasztók fokozatosan kevésbé függjenek a támogatástól, miközben annak védelmi funkciója sem feltétlenül szűnik meg.