Újabb problémát okozott a magyar kukorica lejtmenete: Elindult az átrendeződés?
Korántsem a megszokott kerékvágásban halad a nálunk telelő vadludak élete. Az elmúlt években rendre megfigyelhető, hogy a vadludakat tápláló kukorica nemcsak a mennyiségében, hanem a minőségében is csökken. A mai Tatai Vadlúd Sokadalom főszervezője, Csonka Péter, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Gerecsei Természetvédelmi Tájegység vezetője elmondta, hogy a helyzet drámai változáson megy keresztül, amely fenyegeti a vadludakat, és felveti az élelmiszer-ellátás kérdéseit is.
Mindössze néhány nap van hátra az Agrárszektor 2025 konferenciáig, ahol több mint 180 előadó, 30+ kiemelt téma és 40+ óra szakmai program várja a résztvevőket. Idén először tombolát is szerveznek, ahol értékes nyeremények között lehet próbálkozni, az AXIÁL Kft. jóvoltából például egy Fűnyírótraktor Portland Hawk H9212RD-t sorsolnak ki.
A Kárpát-medence területére ősszel több mint 250 ezer vadlúd érkezik az eurázsiai tundrák felől, hogy téliesedésre készülve nálunk töltsék a hideg hónapokat. A legismertebb éjszakázóhelyük a tatai Öreg-tó, de találkozhatunk velük a Hortobágyon és más elágazásokon is. Az idei évben azonban a számuk alacsonyabb, a megszokott csoportok töredéke jelenik meg, így a környék szakmai beszámolókban minden egyes ezres számú csapatok hiányáról számolnak be.
A csökkenő egyedszám lehetséges okai között szerepel, hogy a kukoricatermesztés gondjai miatt már a Dunántúlon is problémák léptek fel, melyek hatással vannak a vadludak táplálkozási helyeire, hiszen a kukoricatarlóik száma is jelentősen csökkent. Az őszi időszakban a ludak főként kukoricaszemek fogyasztására építenek, de a gyenge idény miatt már sok helyütt besilózták a kukoricát, így alig maradt tápláléka a madaraknak.
Kihúzták alóluk a dugót
Csonka Péter tájékoztatása szerint nemcsak az aszály következményei okoznak gondot, hanem drámai vízgazdálkodási problémák is. A tatai Öreg-tó életét számos funkció befolyásolja, beleértve a vízi sportokat és a természetvédelmet. A jövőbeni feladatok között szerepel, hogy ne legyen vízválasztó szint a mélyapasztás, hiszen szükséges, hogy a tó vize elegendő maradjon a madarak, köztük a vadludak számára.
A leeresztések ellenére a hosszan tartó vízhiány helyett meg kellene találni a fenntartható megoldásokat. Amíg a feketeöves rajongók aggódnak az események miatt, a madarak sikeresen kitartanak, és újabb csapatok érkeznek Kárpát-medencébe, így a számuk egyre nőhet.
Átrendeződés a vonulásban
Bár a jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy az Öreg-tavon éjszakázó vadludak túlnyomó része a nagy lilik, még nem volt ez mindig így. Két évtizeddel ezelőtt a tundraludak domináltak, de mára ez a faj is válságba került. Az alacsony számok egy részét a klímaváltozás hatásaira is testálják, amelyek befolyásolják a fajok vonulási és táplálkozási útvonalát.
Csonka megemlíti, hogy a helyi természetvédelmi szakemberek megfelelően figyelik a madarakat, így a szaporulat adatainak elemzése alapján látható a fiatal egyedek csökkenése a populációban. Miközben a klímaváltozás és a tájhasználat megváltozása nyilvánvalóan negatív hatással van a madarak jelenlétére, szerencsére vannak szervezetek, akik proaktívan figyelnek a madárinfluenza terjedésére is.
Összegzés
A magyar kukorica helyzete és a vadludak vonulási útvonalának változása komoly aggodalomra ad okot. A fenntarthatóság és a természetvédelem szempontjából elengedhetetlen a helyzet sürgős kezelése és a szükséges intézkedések megtétele, hogy megőrizzük ezt a csodás élővilágot.
Kapcsolódó cikkek: Leáldozott a magyar kukoricának? | Lejtmenetben a kukorica, elindult a lengyel import
