Kiderült, mennyibe kerülhet a december 24-i munkaszüneti nap a magyar gazdaságnak
Az Országgyűlés egyhangúlag munkaszüneti nappá nyilvánította december 24-ét, így az üzletek idén karácsonykor három egymást követő napon zárva tartanak. Bár a munkáltatók jelentős, akár 90 milliárd forintos gazdasági veszteségtől tartanak, a kereskedők nem számítanak bevételkiesésre, kétszázezer kereskedelmi dolgozó pedig már otthon töltheti a szentestét.
A parlament 193 igen szavazattal fogadta el a Tisza Párt javaslatát, amelyet az ellenzéki pártok is támogattak. A november elején meghozott döntés már az idei karácsonyt is érinti. Ennek köszönhetően a munkavállalók többségének december 12-én, szombaton sem kell dolgoznia, hiszen az új munkaszüneti nap miatt okafogyottá vált a szenteste előzetes ledolgozása.
A munkáltatói érdekképviseletek sérelmezik, hogy a bevezetés előtt nem egyeztettek velük. Számításaik szerint az extra pihenőnap a GDP 0,1 százalékának megfelelő, mintegy 90 milliárd forintos kiesést okozhat a nemzetgazdaságnak, míg a központi költségvetés 20-30 milliárd forint bevételtől eshet el.
A kereskedelmi szektor ugyanakkor derűlátóbb, az Országos Kereskedelmi Szövetség üdvözölte a lépést. Meglátásuk szerint az általános boltzár nem csökkenti a kiskereskedelmi forgalmat, az ünnepi bevásárlások egyszerűen más napokra tolódnak át. A vásárlóknak emiatt december 23-án a megszokottnál is nagyobb rohamra kell felkészülniük. Az üzletláncok ezt részben meghosszabbított nyitvatartással próbálják majd kezelni, a lakosságnak azonban így is érdemes időben, előre tervezve beszereznie az ünnepi menühöz szükséges friss élelmiszereket.
A döntés a gyakorlatban mintegy kétszázezer családot érint kedvezően, hiszen azok a kereskedelmi alkalmazottak, akik eddig december 24-én is dolgoztak, idén már az egész napot otthon tölthetik.
