Egyelőre nem közelít az ukrajnai béke, a Kreml szakértői szintű tárgyalásokat sem zár ki
Kétnapos oslói és szentpétervári diplomáciai egyeztetés után sem került érezhetően közelebb az ukrajnai háború lezárása, mivel Moszkva láthatóan nem érzi úgy, hogy engedményekre kényszerülne.
Az oslói tárgyalásokon, amelyeken Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Donald Trump különmegbízottja, Steve Witkoff, valamint európai képviselők vettek részt, felmerült egy háromoldalú, vezetői szintű találkozó lehetősége. A norvég miniszterelnök jónak és konstruktívnak nevezte a megbeszéléseket. A cél az lett volna, hogy Witkoff szentpétervári útja megágyazzon egy Putyin–Zelenszkij–Trump csúcstalálkozónak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azonban nem mutatott hajlandóságot arra, hogy egy asztalhoz üljön Zelenszkijjel, hacsak nem Moszkvában kerül sor a tárgyalásokra.
A Kreml közlése szerint legfeljebb a jövő hónapban, Abu-Dzabiban folytatandó háromoldalú tárgyalásokra lennének nyitottak, de kizárólag szakértői szinten. Witkoff maga is elismerte, hogy még fontos munka van hátra.
Nem sok hasznosat hallottak az orosz fél szerint
A nap legárulkodóbb nyilatkozatát a szentpétervári megbeszélésen is részt vevő Jurij Usakov, Putyin külpolitikai tanácsadója tette. Elmondása szerint Witkoff beszámolt az orosz elnöknek az oslói egyeztetésekről, valamint az európaiak és Kijev új megközelítéseiről. Usakov nem mutatott lelkesedést, mondván, az ukrán válság rendezése szempontjából nem sok hasznosat hallottak.
Az orosz állami televíziónak később úgy fogalmazott, nem tudja, mennyire kerültek közelebb a megoldáshoz, de a folyamatok abba az irányba haladnak.
Putyin nem érzi nyomás alatt magát
Putyin jelenleg nem érez nyomást a háború befejezésére. Tisztában van azzal, hogy Ukrajna légvédelme súlyos terhelés alatt áll, a közelgő tél pedig alkalmat kínálhat arra, hogy kiterjedt bombázásokkal megadásra kényszerítse Kijevet.
Emellett azt is látja, hogy a Fehér Házban olyan elnök ül, aki nyíltan jobb és jövedelmezőbb viszonyra törekszik Moszkvával. Trump az utóbbi napokban felfüggesztett bizonyos Oroszország elleni szankciókat, beleegyezett orosz dízelüzemanyag vásárlásába, Zelenszkijt pedig élesen bírálta, ami mind jelentősen csökkenti a Kremlre nehezedő nyomást.
A Putyin–Zelenszkij–Trump csúcstalálkozó így egyelőre nem tűnik valószínűnek. Ezzel szemben a következő hónapban Kínában, az APEC-csúcs margóján könnyen sor kerülhet egy Putyin–Trump–Hszi Csin-ping találkozóra. Egyes orosz kommentátorok máris új Jaltaként emlegetik ezt a lehetőséget, utalva az 1945-ös jaltai konferenciára, amelyen Sztálin, Churchill és Roosevelt a háború utáni Európa politikai és területi átrendezéséről döntött.
Közel öt évnyi háború után egy ilyen csúcstalálkozó pontosan oda emelné Putyint, ahová mindig is vágyott: a világpolitika legfelső döntéshozói asztalához.
