Történelmi áttörés küszöbén az űrkutatás: először hozhatnak mintát a Mars egyik holdjáról
Japánból indult útnak az az űrszonda, amelynek célja, hogy mintát gyűjtsön a Mars Phobos nevű holdjáról, majd visszahozza azt a Földre. Ha a küldetés sikerrel jár, ez lesz az első alkalom, hogy a Marsról vagy annak holdjairól származó anyagot földi laboratóriumokban vizsgálhatnak meg a tudósok.
A Japán Űrkutatási Ügynökség (JAXA) által vezetett Mars Moons Exploration (MMX) küldetés keretében az űrszonda várhatóan 2027 augusztusában érkezik meg a Phoboshoz. Az eszköz először a másik Mars-holdat, a Deimost tanulmányozza, majd a Phobosra összpontosít.
A tervek szerint egy kisméretű rover is leszáll a hold felszínére, hogy felderítse a terepet – ez azonban komoly kihívást jelent, mivel ilyen kicsi égitestre még soha nem sikerült rovert juttatni. A Phobos saját gravitációja rendkívül gyenge, miközben a közelben keringő Mars gravitációs hatása jelentősen megnehezíti a manővert.
A rover által kiválasztott helyszínen később maga az űrszonda is leszáll, majd robotkarjával és két mintavevő eszközével körülbelül 10 grammnyi felszíni port gyűjt össze. Ez az anyag egy kis kapszulában tér vissza a Földre 2031-ben, a dél-ausztráliai Woomera-sivatagban landolva.
Bár a mennyiség csekélynek tűnik, a Leicesteri Egyetem kutatója, Chrysa Avdellidou szerint akár egyetlen szemcsén is többféle vizsgálat elvégezhető, így minden egyes gramm megéri az erőfeszítést.
A minta elemzésétől a kutatók azt remélik, hogy végre választ kaphatnak a Mars-holdak eredetének kérdésére. Két egymással versengő elmélet létezik: az egyik szerint a holdak egy ősi becsapódás során keletkezett törmelékből formálódtak, míg a másik szerint a külső Naprendszerből származó kisbolygókról van szó, amelyeket a Mars gravitációja ejtett fogságba. A Természettudományi Múzeum munkatársa, Sara Russell, a küldetés mintaelemzésért felelős helyettese szerint a kémiai és ásványtani összetétel vizsgálata gyorsan és egyértelműen eldönti majd, melyik forgatókönyv a helyes.
Egy további izgalmas lehetőség is adódik, ugyanis mivel a Phobos rendkívül közel kering a Mars felszínéhez, a bolygóra becsapódó aszteroidák által felvert anyag részben a Phobos felszínébe ágyazódhatott. Így a visszahozott minta marsi szemcséket is tartalmazhat, amelyek közvetlen információt nyújthatnak a bolygó összetételéről és történetéről.
A marsi minták Földre juttatása régóta a bolygókutatás egyik legfőbb célkitűzése. A NASA Perseverance rovere 2021 óta gyűjt mintákat a Mars felszínén, ám az azokat hazahozó Mars Sample Return küldetést az amerikai kongresszus finanszírozás-megvonása miatt gyakorlatilag törölték. Kína 2028-ra tervezi saját marsi mintavételi küldetését, amely szintén 2031-ben juttatná vissza az anyagot a Földre.
Bár marsi meteoritok formájában már rendelkezünk a vörös bolygóról származó töredékekkel, ezek a Földre érkezéskor szennyeződnek, ezért a kutatók számára felbecsülhetetlen értékű lenne egy érintetlen, közvetlen minta.
