Készülhet a következő háborúra Oroszország: éveken belül több európai ország is célkeresztbe kerülhet
Oroszország nem mondott le az Európa elleni közvetlen katonai fellépés lehetőségéről, és a NATO-val vívott háború forgatókönyve is szerepel a 2045-ig szóló hadműveleti tervei között az Ukrán Külső Hírszerző Szolgálat szerint. A jelentés Lengyelországot, a balti államokat és Észak-Európát is a lehetséges konfliktusok érintettjei között említi.
Az ukrán hírszerzés értékelése alapján Moszkva hosszú távon is számol egy Európa elleni háború lehetőségével, a hadműveleti tervek pedig a 2045-ig tartó időszakra is kiterjednek. A lehetséges célpontok között Lengyelország és a balti államok mellett több észak-európai ország is megjelenik.
Oroszország jelenleg elsősorban Ukrajna nyugati támogatásának gyengítésére törekszik, miközben igyekszik elkerülni a közvetlen katonai összecsapással járó kockázatokat. Ennek érdekében szabotázsakciókat, kibertámadásokat, dezinformációs és befolyásolási műveleteket, felderítő drónokat és kémtevékenységet alkalmaz. Az adatok szerint közel négyszáz orosz titkosszolgálati tiszt tevékenykedik Európában.
A műveletek egyik célja a nyugati országok reakcióinak tesztelése úgy, hogy közben ne váltsanak ki a NATO kollektív védelmi rendszerét aktiváló válaszlépést.
Az ukrán hírszerzés szerint tévedés lenne azt feltételezni, hogy Oroszország végleg lemondott a közvetlen invázió lehetőségéről. A jelentés hat, Észak-Európához kapcsolódó háborús forgatókönyvet említ, emellett Lengyelországra és a balti államokra vonatkozó terveken is dolgozhatnak. Az orosz stratégiai célok között szerepel az európai egység megbontása és a kontinens biztonsági rendszerének gyengítése.
Ennek egyik lehetséges eszköze egy ellenőrzött regionális válság kirobbantása a NATO keleti szárnyán. Az értékelés szerint Moszkva számára a balti államok jelentik az európai biztonsági rendszer egyik legsebezhetőbb pontját. A cél nem feltétlenül a NATO katonai legyőzése, hanem annak demonstrálása lehet, hogy a szövetség nem képes kellően gyorsan és egységesen reagálni egy tagállamát érő fenyegetésre.
A jelentés arra is kitér, hogy a Kreml a stratégiai tervezés során a lakossági közhangulatot is figyelembe veszi. Az Európai Külkapcsolatok Tanácsának felmérése szerint az orosz állampolgárok Nagy-Britanniát, Franciaországot, Németországot, Lengyelországot, Finnországot és a balti államokat tartják a fő ellenséges országok között számon.
Az ukrán hírszerzés összegzése szerint Moszkva hosszú távú konfrontációra készül, amelyben az ukrajnai és az európai hadszíntér szorosan összekapcsolódik. A szervezet ezért úgy véli, Európának Ukrajnát nem a saját biztonságától elkülönülő térségként, hanem az európai védelem szempontjából meghatározó frontvonalként kell kezelnie.
