Kiderült a lesújtó igazság a magyar nyugdíjasokról: tízből hat idősnek már erre a hétköznapi dologra sem futja
A nyugdíjasok 65 százalékának van olyan dolog az életében, amelyre korábban természetes módon jutott pénz, ma viszont anyagi okokból le kell mondania róla. Az Idősek Világnapja alkalmából közzétett friss felmérés szerint a jelenlegi mozgásteret jelentősen befolyásolja, mennyire készült valaki tudatosan az időskorra: akik teljesen felkészültnek érzik magukat, lényegesen ritkábban számolnak be ilyen kompromisszumokról.
A nyugdíjasok 41 százaléka a külföldi utazásról, 38 százaléka a belföldi nyaralásról, 32 százaléka kulturális programokról, ugyanennyien pedig az éttermi vagy kávézói látogatásokról mondanak le anyagi okokból. A lemondások azonban nem csupán a szabadidőt érintik: az idősebb korosztály közel egyharmada a magánegészségügyi vagy fogászati ellátás (31 százalék), illetve a lakásfelújítás (31 százalék) költségeit kénytelen visszafogni, 27 százalékuk pedig a jobb minőségű élelmiszereken spórol.
Az eredmények rámutattak egy jelentős nemi szakadékra is: míg a férfiak 55 százaléka, addig a nők 69 százaléka kényszerül valamiről lemondani. A különbség különösen a magánegészségügyi kiadások és a minőségi élelmiszerek esetében látványos: a nők körében jóval többen kényszerülnek ezek visszafogására, mint a férfiak.
Érdekes eredmény ugyanakkor, hogy miközben a kutatás a nők sérülékenyebb pénzügyi helyzetére mutat rá, a nyugdíjpénztár tagjainak többsége nő. Ez arra utalhat, hogy sokan közülük tudatosabban készülnek már a nyugdíjas évekre, és igyekeznek csökkenteni azokat a kockázatokat, amelyekkel az idősebb generációk gyakran szembesülnek.
A tudatos tervezés közvetlen hatással van a mindennapokra: a teljes mértékben felkészült nyugdíjasok 67 százaléka semmiről nem mond le, míg a magukat felkészületlennek érzők körében mindössze 17 százalék gondolja ugyanezt. A különbségek mögött sok esetben nem a tudatosság hiánya, hanem az élethelyzetek kényszere áll. A jelenlegi nyugdíjasok mindössze 17 százaléka tett félre rendszeresen kifejezetten az időskorára, 59 százalékuk egyáltalán nem gyűjtött erre a célra, 23 százalékuk pedig arra számított, hogy az állami nyugdíj elegendő lesz a megélhetéséhez.
A félretenni vágyók döntéseit leggyakrabban a mindennapi élethelyzetek írták felül. A válaszadók 45 százalékánál a gyermeknevelés vagy a család támogatása élvezett elsőbbséget, 26 százalékuknál pedig a lakás vagy a lakáshitel törlesztése. A válaszadók mindössze 21 százalékára volt jellemző bármilyen előre meghatározott öngondoskodási stratégia, a leggyakoribb módszer pedig az volt, hogy a hónap végén megmaradó összeget tették félre (29 százalék).
Sokak számára ráadásul a lehetőség sem adatott meg időben. A nyugdíjasok 20 százaléka szerint soha nem volt olyan időszak az életében, amikor a havi kiadásai mellett rendszeresen tudott volna félretenni, további 15 százalék pedig csak 55 éves kora után került ilyen helyzetbe. Mindössze 14 százalékuknak nyílt erre módja 30 éves kora előtt.
„A kutatás adatai jól mutatják, hogy a nyugdíjas évek anyagi mozgásterét nem egyetlen döntés határozza meg. Az élethelyzetek változása – például a gyermeknevelés, a lakhatás vagy a család támogatása – sokszor felülírhatja a hosszú távú terveket, és azt is befolyásolhatja, hogy mikor nyílik lehetőség rendszeresen félretenni. Sokan nem azért nem készültek tudatosan a nyugdíjas éveikre, mert nem tartották fontosnak, hanem mert a lehetőségeik korlátozottak voltak. Éppen ezért a nyugdíjcélú megtakarításnál nem az a legfontosabb, hogy valaki rögtön nagy összeget tudjon félretenni, hanem hogy amikor lehetősége nyílik rá, elkezdje és lehetőség szerint rendszeressé tegye a megtakarítást” – mondta Budai József, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezetője.
2026-ban eddig több mint 20 ezer új tag csatlakozott az OTP Nyugdíjpénztárhoz. A pénztár kezelt vagyonának értéke már meghaladta a 615 milliárd forintot, a taglétszám pedig a 311 ezer főt. Biztató jel, hogy egyre többen készülnek tudatosan a nyugdíjas éveikre. Ezt jól mutatja, hogy 2022 és 2026 között több mint 40 százalékkal emelkedett az egy tagra jutó havi átlagos befizetés összege, amely 11 ezer forintról 16 ezer forintra nőtt. A növekvő aktivitás azt mutatja, hogy egyre többen ismerik fel: érdemes minél előbb gondolni a későbbi anyagi biztonságra, és időben elkezdeni a gondoskodást.
