Kapitány István: 2027 novemberéig leválhat Magyarország az orosz gázról
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter szeptember 18-án bejelentette, hogy Magyarország 2027 novemberéig leválhat az orosz gázról, ami egybeesik az uniós határidővel. A cél elérése érdekében tárgyalások zajlanak a horvát Adria-vezeték teljes kapacitásának kihasználásáról. Magyarország emellett mentességet kért az Egyesült Államoktól az orosz gázra kivetett vámok alól, mivel Washington büntetővámokat helyezett kilátásba azon országok ellen, amelyek továbbra is orosz olajat és gázt vásárolnak.
2023-ban az olaj körülbelül 90 százaléka és a gáz 70 százaléka származott Oroszországból, 2026-ban pedig Magyarország volt az orosz vezetékes gáz legnagyobb vásárlója az unióban.
Karagich Bálint: gázoldalon műszakilag megvalósítható a leválás
Karagich Bálint közgazdász, az Energiastratégiai Intézet volt ügyvezetője szerint az orosz gázról való leválásban hosszú távon szerepet játszhat Románia a fekete-tengeri Neptun Deep gázmező jövőbeli termelése kapcsán. A 2027-től tervezett kitermelés évente 7-8 milliárd köbméter potenciállal bírhat, ebből Magyarország akár évi 1-2 milliárd köbméter gázt importálhatna. Szóba került a szlovén interkonnektor is, ahol a tervek szerint kezdetben 440 millió, később akár 1,7 milliárd köbméter földgáz haladhat át évente, közvetlen összeköttetést nyújtva az olasz földgázpiachoz. Az észak-déli lengyel korridor szintén opció.
A közgazdász szerint gázoldalon a leválás azért valósítható meg, mert szinte minden szomszédunkkal van kétirányú interkonnektor, így kisebb az egyirányú függés, mint az olajnál. A Török Áramlaton keresztül azeri vagy más közép-ázsiai gáz is érkezhet. Hozzátette: az importfüggést ez önmagában nem csökkenti, csak diverzifikálja, a hazai termelés a gázigény mintegy 18 százalékát fedezi, és ez a leválás után sem változik várhatóan. A külső függés csökkentéséhez a hazai energiatermelés növelésére is szükség van, ebben a biogáz, valamint a gázfogyasztás elektrifikációja esetén más megújuló források játszhatnak szerepet.
A REKK elemzése: alig drágulna a leválás
A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont elemzése szerint bár a Hormuz-blokád 48 százalékos drágulást okozott az energiapiacon, az orosz forrásról való leválás ehhez csekély, alig egy százalékos pluszt tenne rá. Ez euróban kifejezve 0,1-0,2 euró per megawattóra a rövid távú oroszgáz-szerződések nélkül, illetve 0,4-0,8 euró Nyugat-Európában és 1,1-1,4 euró a tengerektől jelentős mértékben elzárt Közép-Kelet-Európában a hosszú távú szerződések nélkül. Magyarországra így a 0,1, illetve az 1,4 eurós drágulás jött ki.
Nem valósult meg a regionális energiahub
Magyarország aspirált arra a szerepre, hogy az orosz gáz regionális elosztója legyen, a helyzet ma inkább függő importőrként írható le. Az orosz olaj nagyrészt a Barátság-kőolajvezetéken keresztül érkezik, amely a háború során megsérült, az adriai vezetéken pedig a horvátok nem engednek át orosz energiát. A földgázellátás jórészt egy beszállítási útvonalra épül: Oroszország felől az Ukrajna megkerülését célzó, Szerbiából érkező Balkáni Áramlaton keresztül. Az uniós tagállamok többsége leállt vagy tervez leválni az orosz gázról, így a hub-szerep sem tűnik reálisnak. Karagich szerint az orosz gáz tranzitja az uniós kivezetéssel megszűnik, a megújulók elterjedése pedig hosszabb távon csökkenti a gáz szerepét.
A gáztárolók jelenlegi töltöttsége megfelelő, a 2026/27-es télre nincs fizikai ellátási probléma. A kétirányú interkonnektorokra nem orosz gázt is lehet szállítani, ehhez azonban LNG-hozzáférés és tárolókapacitás szükséges.
