Erősödött a forint péntek délelőtt
A magyar fizetőeszköz péntek délelőtt folytatta az erősödést a főbb devizákkal szemben. Az euró jegyzése a reggeli 364,8-as szintről 364 közelébe süllyedt, a dolláré pedig a nap eleji 320,7-ről 320 forint alá csökkent. Ezzel a forint az euróval szemben a csütörtök késő esti, 366 feletti szinthez, a dollárral szemben pedig az előző délutáni, 322 körüli szintekhez képest is érdemben felértékelődött.
Ellenállási sáv az euróval szemben
A pénteki elmozdulás ismét megerősítette, hogy az EUR/HUF keresztárfolyam számára komoly ellenállást jelent a 366–368-as technikai sáv. A jegyzés július közepe óta többször próbált tartósan e szint fölé emelkedni, de eddig nem sikerült az áttörés. A mostani felpattanás ugyanakkor önmagában még nem jelent kitörést az elmúlt hónapokra jellemző szűk kereskedési sávból.
A jen is magára talált
A japán deviza szintén erősödött péntek reggel, miután tokiói kormányzati tisztviselők nyilatkozataikban kifogásolták a jen gyengeségét. A dollár-jen árfolyam a korábbi 158,70-es szintről mintegy 158,33-ig korrigált a megszólalásokat követően.
Volatilis csütörtöki kereskedés a forintpiacon
A pénteki felértékelődést meglehetősen volatilis csütörtöki kereskedés előzte meg. Az euró reggel 366 forint körül járt, majd a magyar deviza délelőtt gyengült, délután viszont ledolgozta a veszteségeit. Kora este az euró jegyzése átmenetileg 365 alá is benézett, késő estére azonban ismét 366 fölé korrigált vissza.
Meredekebb lett a hozamgörbe
A háttérben látványos kötvénypiaci mozgások zajlottak. Az Államadósság Kezelő Központ csütörtöki referenciahozamai alapján az öt- és tízéves magyar állampapírok hozama egyaránt 19 bázisponttal emelkedett. A tizenöt éves referenciahozam 18, a húszéves 17 bázisponttal került feljebb, miközben a három hónapos és az egyéves hozam 1-1 bázisponttal mérséklődött. A hozamgörbe meredekebbé válása arra utal, hogy a rövid és a hosszú lejáratok közötti spread tágult.
Magas olajár és erős dollár terheli a forintot
Az erős dollár mellett a nyersanyagárak emelkedése is kockázati tényező a forint számára. Péntek reggel a nyersolaj hordónkénti árát 105 dollár körül jegyezték. Magyarország nettó energiaimportőrként kiemelten kitett a tartósan magas energiahordozó-áraknak.
Japán egyelőre verbális intervencióval védi a devizáját
Katajama Szacuki japán pénzügyminiszter pénteken megerősítette, hogy Donald Trump amerikai elnök is aggodalmát fejezte ki a jen alulértékeltsége miatt a Szanae Takaicsi japán miniszterelnökkel folytatott New York-i találkozóján. A japán kormányfő szintén aggasztónak minősítette a nemzeti fizetőeszköz mélyrepülését. Ezzel párhuzamosan Kiucsi Minoru növekedési stratégiáért felelős miniszter úgy fogalmazott, hogy véget ért az ultra laza monetáris politika korszaka, Japánban pedig megindult az árak és a hozamok emelkedése.
Kamatkülönbségek a dollár felé billentik a mérleget
A Bank of Japan szeptemberben 1,25 százalékra emelte az irányadó rátát, és a további kamatemelés lehetőségét is nyitva hagyta. A Federal Reserve ugyanakkor szintén a szigorítási ciklusban maradt, a piaci konszenzus szerint pedig októberben újabb amerikai kamatlépés valószínűsíthető. A kamatkülönbözet alakulása így továbbra is a dollár felé billenti a mérleget.
Bailey szerint egyre nehezebb lesz elkerülni a kamatemelést
Andrew Bailey, a Bank of England elnöke pénteken arra figyelmeztetett: minél tovább maradnak magasan az energiaárak, annál kevésbé lesz fenntartható az alapkamat szinten tartása a brit gazdaságban. Bailey hangsúlyozta, hogy a jegybank nem várhatja meg, amíg az energiaárak emelkedése teljesen begyűrűzik az inflációs várakozásokba, jóllehet a másodkörös hatások egyelőre mérsékeltek.
Felgyorsulhat a hatalmi harc az EKB élén
Isabel Schnabel, az Európai Központi Bank igazgatóságának német tagja bejelentette, hogy 2027 januárjában – megbízatása lejárta előtt egy évvel – távozik posztjáról, és a Nemzetközi Valutaalapnál folytatja pályafutását. Schnabel idő előtti leköszönése felpörgetheti az intézményi egyeztetéseket, tekintve, hogy Christine Lagarde elnök és Philip Lane főközgazdász mandátuma is 2027-ben fut ki. Lagarde ráadásul korábban lebegtette, hogy nem feltétlenül tölti ki a teljes ciklusát.
Két esélyes jelölt az EKB elnöki posztjára
Az elnöki poszt két legesélyesebb jelöltje Klaas Knot korábbi holland jegybankelnök, valamint Pablo Hernández de Cos, a Nemzetközi Fizetések Bankjának jelenlegi vezetője; mindketten maguk mögött tudhatják saját kormányaik támogatását. Németország hivatalosan egyelőre nem jelölt senkit az elnöki székbe, a főközgazdászi pozícióra azonban német és francia nevek is felmerültek. Az év végéig tervezett három uniós csúcstalálkozó teret adhat a személyi kérdések lezárására, a politikai érdekellentétek miatt azonban az egyeztetések elhúzódhatnak.
