Vitézy Dávid: szerződésmódosítás állhat az M1-es lezárások hátterében
A koncessziós szerződés módosítása állhat az M1-es autópálya Budapest és Győr közötti szakaszán tapasztalható kiterjedt lezárások hátterében, amelynek révén verseny nélkül kaphatott újabb megbízásokat a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó koncessziós társaság. Az összefüggésekre Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter hívta fel a figyelmet Facebook-videójában.
A Budapesttől Győrig tartó autópálya-szakasz szinte teljes lezárása és az ebből fakadó mindennapos közlekedési nehézségek hátterében egy átgondolt szerződésmódosítás áll. A dokumentumok áttekintése során kiderült, hogy a döntéshozók közlekedésszervezési és közlekedésbiztonsági okokra hivatkozva adták oda verseny nélkül a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztőnek (MKIF) az M1-es autópálya Bicske és az M0-s csomópont közötti szakaszának kivitelezését.
A hivatalos érvelés szerint a teljes útszakasz egyidejű és egy kézben történő megvalósítása biztonságosabb, mintha több üzemeltető dolgozna rajta, vagy eltérő ütemezésben zajlanának a munkálatok. Ez a gyakorlatban azt eredményezte, hogy egyszerre zárták le az autópálya egyik oldalát mintegy 80 kilométeres hosszon.
Most állt össze a kép, hogy ezzel indokolták a teljes autópálya-szakasz verseny nélküli átadását, miszerint így egyszerre tudják lezárni a teljes hosszon, ami a hivatalos érvelés szerint közlekedésszervezési és közlekedésbiztonsági szempontból optimális – mutatott rá Vitézy Dávid a helyzet visszásságára.
A valóságban ez a megoldás komoly terhet ró az autósokra. Korábban a magyar állam felmentette a koncessziós céget azon kötelezettsége alól, amely tiltotta az ilyen rendkívül hosszú, egybefüggő korlátozásokat – a szabályok szerint ugyanis még a most lezárt szakasz felét sem szabadna egyszerre lezárni Magyarországon.
A szerződés pénzügyi részletei is komoly ellentmondásokat tartalmaznak. Bár a megállapodás szövege szerint az elmaradó állami projektek miatt nem növekedhetne a szerződéses ellenérték, a dokumentum későbbi pontjai ezt nyíltan cáfolják.
A szerződésmódosítás szerint az elmaradó állami beruházások nem növelik az ellenértéket, ám néhány mondattal később már azt állapítják meg, hogy az ellenérték növekedése nem haladja meg az eredeti szerződéses érték 50 százalékát – tette hozzá a miniszter.
