Havi félmillió forintot is kereshetnek a teljes munkaidőben dolgozó magyar diákok
A diákmunkát vállaló hallgatók többsége heti 15–20 órában dolgozik, ami jól összeegyeztethető az órarenddel. Akadnak azonban olyan diákok is, akik teljes munkaidőben, azaz heti 30–40 órában vállalnak munkát – számukra ez jellemzően valamilyen speciális élethelyzetből adódik.
A heti 40 órát dolgozó diákok között sokan vannak olyanok, akik félévet halasztanak, szakmai gyakorlatukat töltik, vagy már csak a diplomamunkájukon dolgoznak. Közülük jelentős arányban végeznek kifejezetten szakmai feladatokat, és sokan gyakornokként dolgoznak egy cégnél.
Átlagosan 2500 forint feletti órabér
A MELÓ-DIÁK vezetője korábban elmondta, hogy a diákszövetkezet adatai szerint a diákmunkák átlagos órabére jelenleg 2500 forint felett van, de bizonyos pozíciókban a 3000 forint feletti órabér is elérhető.
2500 forintos órabérrel számolva egy nyolcórás munkanap 20 000 forintot, egy hét 100 000 forintot, egy hónap pedig a hónap hosszától függően 400 000 és 460 000 forint közötti összeget jelent. A 3000 forintos órabér esetében egy nap 24 000 forint, egy hét 120 000 forint, egy hónap pedig 480 000 és 552 000 forint közötti összeget hozhat.
Kik tudnak heti 40 órát dolgozni?
A heti 40 órás diákmunka nem reális azoknak a hallgatóknak, akik egy hagyományos, órákkal teli félévet teljesítenek. A MŰISZ Iskolaszövetkezet marketing vezetője szerint csak azoknak a diákoknak van lehetőségük ennyi munkaórát vállalni, akik félévhalasztók, szakmai gyakorlatukat töltik, vagy utolsó évesként a diplomamunkájukat készítik. Ők a havi munkavállalói létszám mintegy 20 százalékát teszik ki.
Ezek a diákok jellemzően nem alkalmi munkát végeznek, hanem szinte mindannyian szakmai munkát látnak el, a gyakornokok aránya pedig 40 százalék.
Irodai adminisztráció a leggyakoribb munkakör
A munkakörök megoszlása igen vegyes: a heti 30–40 munkaórát vállaló diákok 46 százaléka irodai adminisztrátorként dolgozik, 22 százalékuk termék-összeszerelő, 13 százalékuk raktári feladatokat lát el, 11 százalékuk egyéb műszaki munkát végez, további 8 százalékuk pedig egyéb munkakörben dolgozik.
A leggyakrabban előforduló szakok között szerepel a kereskedelem és marketing (6 százalék), a nemzetközi gazdálkodás (5 százalék), a Computer Science (4 százalék), a mechatronikai mérnök (3 százalék), a gépészmérnök (3 százalék), valamint a gazdálkodási és menedzsment (2 százalék). A fennmaradó 70 százalék egyéb szakra jár, vagy nem adta meg a képzését, így a heti 30–40 órát dolgozó hallgatók köre meglehetősen sokszínű.
