Kényszerlépésre készül az MNB? Mindenki pénztárcáját érintő döntés születhet
Három egymást követő hónapban összesen 75 bázisponttal csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank, így a szeptember 22-i kamatdöntés előtt 5,50 százalékon áll az irányadó ráta. Az infláció közben meglepően alacsony szintre süllyedt, ezért önmagában az árak alakulása akár újabb lazítást is lehetővé tenne.
A jegybank kommunikációja azonban az elmúlt hetekben egyre inkább arról szólt, hogy a kamatpolitikában a pénzügyi stabilitás, a forint árfolyama és a nemzetközi környezet is meghatározó szerepet kap.
Az MNB júniusban indította újra a kamatcsökkentési ciklust. A Monetáris Tanács június 23-án 25 bázisponttal, 6 százalékra mérsékelte az alapkamatot, majd júliusban újabb 25 bázispontos vágás következett, 5,75 százalékra. Augusztus 25-én ismét ugyanekkora csökkentésről született döntés, így az irányadó ráta jelenleg 5,50 százalék.
A három lépés nem érte váratlanul a piacot. Varga Mihály már a júniusi döntést követően előrevetítette, hogy a következő két ülésen további kamatcsökkentés jöhet. Júliusban ez be is következett, a jegybankelnök pedig akkor azt mondta, hogy a kedvező folyamatok fennmaradása esetén a nyár folyamán még van tér a kamat további mérséklésére. A folytatásról már a szeptemberi Inflációs jelentés alapján kívántak dönteni.
Az árstabilitási oldal jelenleg kifejezetten kedvező képet mutat. Az augusztusi infláció 1,3 százalék volt, miközben a maginfláció 2 százalékon alakult. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztói árak emelkedési üteme továbbra is jóval a jegybank 3 százalékos célja alatt van.
A kérdés ezért már nem az, hogy az infláció alapján indokolható-e egy újabb kamatvágás. Sokkal inkább az, hogy a monetáris politika mennyire tudja kihasználni ezt a mozgásteret anélkül, hogy közben sérülne a forint stabilitása vagy romlana a magyar eszközök kockázati megítélése.
Az MNB maga is ezt a kettősséget hangsúlyozta. Augusztusi közleményében azt írta, hogy a jegybank folyamatosan értékeli az inflációs kilátásokat, a globális folyamatokat és a hazai kockázati prémium alakulását, miközben a pénzügyi piacok, különösen a devizapiac stabilitását kulcsfontosságúnak tartja.
Az augusztusi kamatdöntés után Varga Mihály úgy fogalmazott, hogy az inflációs folyamatok a korábban jelzett pályánál kedvezőbben alakultak, miközben a magyar eszközök kockázati megítélése is kedvező maradt. Ez alapján továbbra is van mozgástér a monetáris politikában.
A jegybankelnök ugyanakkor több olyan tényezőt is felsorolt, amely óvatosságra int. A globális befektetői hangulatot továbbra is geopolitikai kockázatok alakítják, az olaj és a gáz világpiaci ára magas, miközben a meghatározó jegybankok kamatpályájával kapcsolatban sem egyértelműen a lazítás irányába mutatnak a várakozások.
Varga Mihály szerint a magas nemzetközi hozamkörnyezet miatt fennáll a tőkekivonás veszélye a feltörekvő piacokról. Ez Magyarország esetében azért különösen lényeges, mert egy gyorsabb kamatcsökkentés a forint árfolyamán keresztül is visszahathat az inflációra.
A szeptemberi döntés előtt tehát a jegybanknak egyszerre kell mérlegelnie két, egymással részben ellentétes folyamatot. Az egyik oldalon ott van az alacsony infláció és az a tény, hogy a reálkamat továbbra is jelentős. Ez elvileg lehetőséget adna a további lazításra. A másik oldalon viszont ott van a forint, a nemzetközi hozamkörnyezet, a geopolitikai bizonytalanság és az energiaárak alakulása.
Varga Mihály szeptember 16-án, a Budapest Financial Summiton már arról beszélt, hogy a geopolitikai feszültségek, az energiakrízis és a világgazdaság töredezettsége egyre kiszámíthatatlanabb környezetet teremt a jegybankok számára. Ebben a helyzetben az árstabilitás mellett a pénzügyi stabilitás megőrzését is kiemelte.
