Már a magyar erdők tizedét károsította az aszály – mi lesz a tűzifával?
A magyar erdők egészségi állapota az elmúlt évhez képest romlott a fotoszintetikus aktivitás becslése alapján – közölte az Élő Környezetért Felelős Minisztérium. Az Erdészeti Tudományos Intézet műholdfelvételekre épülő Erdőállapot Monitoring Rendszerének térképei szerint a károsodás a hazai erdők mintegy 10 százalékát érinti. A ténylegesen elpusztult faállomány nagyságát csak a 2027-es tavaszi felmérések után lehet pontosabban meghatározni.
A tárca szerint a hosszan tartó aszály és a vízhiány jelenti a legnagyobb közvetlen veszélyt a magyar erdőkre. Az aszályos időszakok 2022 óta már három vegetációs ciklusban jelentkeztek, és az állományok fokozódó kiszáradását eredményezték. A fák védekezésként már a nyár közepén elszíneződnek és lehull a lombkoronájuk, ami drasztikusan lecsökkenti a fotoszintézist, és fokozott tűzveszélyt jelent.
A minisztérium kiemelte: a legnagyobb veszélynek a Homokhátság fenyvesei vannak kitéve. További hatás a kórokozók és kártevők inváziószerű megjelenése: a legyengült fák keringése és a fenyők gyantatermelése lecsökken, így védtelenné válnak, másodlagos csapásként gombabetegségek és szúfélék pusztítják el őket.
Az erdők éves növekményét az aszályos időszak hossza befolyásolja, ám ez a teljes fakitermelési volument hosszú távon sem határozza meg – közölte a tárca. Az elmúlt húsz évben az éves növedék átlagosan 13 millió köbméter körül alakult, míg a fakitermelés évi 7–7,5 millió köbméter volt. A ki nem termelt faanyagnak köszönhetően az élőfakészlet mintegy 80 millió köbméterrel nőtt, és megközelíti a 420 millió köbmétert.
Az egészségügyi fakitermelések aránya a klímaváltozás szélsőségei miatt növekedést mutat a véghasználati jellegű fakitermelésekhez képest, és a jövőben is magasabb volumennel kell számolni – értékelte a minisztérium.
A tűzifa-készletekről a tárca leszögezte: az állami erdészeti társaságok jelenlegi tűzifakészlete ugyan alacsonyabb a korábbiaknál, de megfelelő mértékben rendelkezésre áll a lakossági igények kiszolgálására. A nyári időszakot követően az értékesíthető készletek növekedni fognak. Hazánk erdőterületeinek 55 százaléka állami kezelésben van, a tűzifaigények kielégítésében a magán- és egyéb erdőgazdálkodók is szerepet vállalnak.
A tűzifa áfáját szeptember közepétől 27 százalékról 5 százalékra csökkentették, az állami erdőkből származó tűzifa árát pedig a január elsejei szinten fagyasztották be, emellett a szociális tűzifakeretet is megduplázták. A tárca szerint az áfacsökkentés hatályba lépését követő napokban némiképp megnőhet az igény, de ez nem lesz számottevő, és a korábbi fűtési szezonokban jellemző tűzifamennyiség kiszolgálása valószínűsíthető. Az áfacsökkentés valamennyi tűzifát értékesítő szereplőre vonatkozik.
Gajdos László korábban azt közölte, hogy mintegy 1,5 millió magyar háztartás fűt fával. A szociális tüzelőanyag-programban a kemény lombos fa ára legfeljebb nettó 23 ezer, a lágy lombos fa esetében nettó 15 ezer forint lehet köbméterenként. Az állami erdészetek évente csaknem 4 millió köbméter fát termelnek ki, amelynek mintegy fele tűzifa, és a teljes kitermelt mennyiség idén nem emelkedik. A fakitermelést elsősorban nem védett területeken, rossz állapotú vagy felújításra szoruló erdőkben, illetve inváziós fajokból álló állományokban végzik; a legértékesebb állami erdőkben továbbra is tiltják a fakitermelést.
