Az Európai Unió első társult tagja lehet Kanada
Az Európai Unió megnyitná az utat Kanada előtt, hogy a közösség első „társult tagja” legyen. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben, Strasbourgban tartott éves évértékelő beszédében jelentette be a kezdeményezést.
A társult tagság jelenleg nem szerepel az Európai Unió szerződéseiben, így egy új együttműködési forma kialakítására lenne szükség. Von der Leyen szerint az EU-nak a változó geopolitikai környezet miatt újra kell gondolnia a partnerségeit, és Kanadát olyan országnak nevezte, amellyel az Európai Unió számos stratégiai területen közös érdekeket vall.
„Sürgősen újra kell gondolnunk partnerségeinket. Ezért szeretnék együttműködni önökkel abban, hogy megnyissuk az ajtót Kanada előtt, hogy az EU első társult tagja lehessen” – mondta von der Leyen.
A kezdeményezés azért is figyelemre méltó, mert az Európai Unió eddig elsősorban a teljes jogú tagság, illetve a különböző partnerségi és társulási megállapodások keretei között alakította kapcsolatait az unión kívüli országokkal. A „társult tag” kategória jelenleg nem létezik hivatalos uniós tagsági státuszként.
Szoros gazdasági kapcsolatok, szélesebb együttműködés
Kanada és az EU ugyanakkor már most is szoros gazdasági kapcsolatban áll egymással. A két fél között 2017 óta hatályos a CETA szabadkereskedelmi megállapodás, amely jelentősen megkönnyítette a kétoldalú kereskedelmet. A mostani elképzelés ennél jóval szélesebb együttműködést jelentene.
Von der Leyen több olyan területet is felsorolt, ahol az EU és Kanada szorosabbra fűzné kapcsolatait. Ezek között szerepel a mesterséges intelligencia, a fejlett ipari termelés, a kritikus fontosságú nyersanyagok, az energia, a védelem és az Északi-sarkvidék.
A bizottsági elnök szerint az EU és Kanada hasonlóan látja a világ több fontos kérdését, a mesterséges intelligenciától és az éghajlatváltozástól kezdve a geopolitikán át az északi-sarkvidéki térségig. A felek Ukrajna támogatásában, a védelemben, a nyersanyagok és az ellátási láncok biztonságában is szorosabban működnének együtt.
Közös európai-kanadai programokat is felvázolt. Ezek között szerepelhet egy technológiai szövetség, a védelmi ipari kapacitások szorosabb összekapcsolása, az úgynevezett intelligens gyártás fejlesztése, valamint közös északi-sarkvidéki projektek elindítása. „Ez a partnerség nem irányul senki más ellen” – hangsúlyozta von der Leyen, ami különösen fontos lehet az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatok szempontjából.
Kanada az Egyesült Államoktól függetlenebb kapcsolatokat keres
Kanada közben egyre erősebben keresi az Egyesült Államoktól függetlenebb gazdasági és stratégiai kapcsolatokat. Mark Carney kanadai miniszterelnök a héten arról beszélt, hogy országa „egyedi szövetséget” szeretne kialakítani az Európai Unióval, de nem teljes jogú uniós tagságot keres.
Carney európai látogatása különösen fontos időszakban zajlik. Kanada és az Egyesült Államok kapcsolatai az elmúlt hónapokban jelentősen romlottak, miközben a kereskedelmi tárgyalások sem hoztak áttörést. Ottawa ezért igyekszik diverzifikálni külkereskedelmi kapcsolatait, és nagyobb szerepet adna az európai piacnak.
A kanadai miniszterelnök szerdán az Európai Parlamentben is felszólal, miközben az Európai Unió és Kanada a kereskedelem mellett a védelem, az energia, a kritikus nyersanyagok és a digitális technológiák területén is mélyítené együttműködését.
Kanada számára az európai kapcsolatok szorosabbra fűzése azért is lehet fontos, mert exportjának jelenleg mintegy 72 százaléka az Egyesült Államokba irányul. Az EU pedig olyan területeken keres megbízható partnereket, mint az energia, a kritikus nyersanyagok és a védelem.
Nyitott kérdések az új státusz körül
Az új „társult tagság” részletei egyelőre nem ismertek. A legfontosabb kérdés az lesz, hogy pontosan milyen jogokat és kötelezettségeket jelentene Kanada számára az új státusz, illetve mennyire kapcsolódna az uniós piacokhoz és programokhoz. Az is kérdés, hogy az EU tagállamai milyen formában támogatják majd az elképzelést.
A kezdeményezés ugyanakkor már most jelzi, hogy Brüsszel a geopolitikai változásokra új típusú partnerségekkel is reagálna. Kanada esetében a gazdasági, technológiai, energiaügyi és védelmi együttműködés egyszerre kerülhet magasabb szintre, miközben Ottawa az Egyesült Államoktól való gazdasági függőség mérséklésére törekszik.
