Alvászavar jelezheti előre az Alzheimer-kórt – mit kell tudni a mikroébredésekről?
Egy új kutatás szerint az éjszaka során jelentkező, sokszor észrevétlen „mikroébredések” összefügghetnek az Alzheimer-kór magasabb genetikai kockázatával. A jelenséget olyan embereknél is megfigyelték, akiknél még semmilyen tünet nem jelentkezett.
Az Alzheimer-kór világszerte az egyik legsúlyosabb, időskorban jelentkező neurodegeneratív betegség. Az Egyesült Államokban több mint 7 millió ember él a betegséggel, amely fokozatosan súlyosbodik, és többek között memóriavesztést, a megfelelő szavak megtalálásának nehézségét, valamint problémamegoldási zavarokat okozhat. A korai felismerés azért különösen fontos, mert a kezelés és az életmódbeli változtatások révén kezelhetőbbé válhat a betegség.
A belgiumi Liège-i Egyetem kutatói több mint 500 ember alvási szokásait vizsgálták. A résztvevők két korcsoportba tartoztak: 18 és 31 év közöttiek, illetve 50 és 69 év közöttiek voltak. A kutatók azt találták, hogy az idősebb résztvevők közül azoknál, akik alvás közben gyakrabban tapasztaltak mikroébredéseket, magasabb volt az Alzheimer-kór genetikai kockázata.
A mikroébredések olyan rövid ideig tartó agyi aktivitási fellángolások, amelyek nem feltétlenül ébresztik fel teljesen az embert, ugyanakkor megzavarják az alvást. Vagyis előfordulhat, hogy valaki reggel úgy érzi, végigaludta az éjszakát, miközben az agya közben többször is rövid időre megváltoztatta aktivitását. A fiatalabb résztvevőknél nem találtak hasonló összefüggést.
A kutatás egyik legfontosabb korlátja, hogy az idősebb korcsoportban mindössze 87 ember vett részt. Ez viszonylag kis minta, így egy nagyobb létszámú vizsgálatban elképzelhető, hogy már nem ugyanezt az összefüggést találnák a kutatók. Ráadásul a gyakori mikroébredések önmagukban nem jelentik azt, hogy valakinél Alzheimer-kór fog kialakulni. A vizsgálat összefüggést talált a két tényező között, de nem bizonyította, hogy a mikroébredések okoznák a betegséget.
A kutatás újabb adalékkal szolgálhat ahhoz a már korábban is vizsgált összefüggéshez, amely az alvás és a demencia kockázata között állhat fenn. Az alvás során az agy több fontos folyamatot végez: megszilárdítja az emlékeket, illetve eltávolítja azokat a salakanyagokat, amelyek felhalmozódása összefügghet az Alzheimer-kór kockázatával.
Dr. Arman Fesharaki-Zadeh, a Yale School of Medicine neurológiai tanszékének adjunktusa szerint az alvászavarok és a demencia közötti kapcsolat fontos és gyorsan fejlődő kutatási terület. A szakember szerint erős összefüggés mutatható ki az alvás megzavarása – különösen a lassú hullámú, vagyis mélyalvás romlása – és a demencia kialakulásának magasabb kockázata között. Az alvás szerkezetének változásai, köztük a mélyalvás csökkenése, akár a neurodegeneratív betegségek korai biomarkerei is lehetnek.
Bár az Alzheimer-kór kialakulásában genetikai tényezők is szerepet játszhatnak, vannak olyan életmódbeli tényezők, amelyek hozzájárulhatnak a kockázat csökkentéséhez vagy a betegség kialakulásának késleltetéséhez. A rendszeres testmozgás például fontos: a szakértők szerint heti legalább 150 perc mérsékelt intenzitású mozgás, például séta, kertészkedés vagy kerékpározás is segíthet.
Emellett érdemes megfelelően kezelni az olyan egészségügyi problémákat, mint a hallásromlás, a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség. Az étrend is számít: az egészséges zsírokban, teljes kiőrlésű gabonákban, gyümölcsökben, zöldségekben és sovány húsokban gazdag táplálkozás az általános egészségnek is jót tesz. A dohányzás és az alkoholfogyasztás ugyanakkor növelheti az Alzheimer-kór és a demencia kockázatát. A megfelelő alvás szintén fontos lehet, ezért az olyan alvászavarok kezelésére is érdemes figyelmet fordítani, mint például az alvási apnoé.
Az időnkénti feledékenység önmagában még nem feltétlenül ad okot aggodalomra. Az, ha valaki néha nem jut eszébe egy étterem neve, vagy nem találja a kulcsait, az öregedés természetes velejárója is lehet. Más a helyzet azonban akkor, ha a kognitív változások már a mindennapi életet is megnehezítik. Figyelmeztető jel lehet például, ha valaki nehezen tud bekapcsolódni egy beszélgetésbe, eltéved egy korábban jól ismert útvonalon, vagy problémát okoz számára olyan feladatok elvégzése, amelyek korábban könnyedén mentek. Ilyen esetekben érdemes orvossal beszélni, aki segíthet felmérni az Alzheimer-kór vagy más demenciával járó betegség kockázatát.
