Újraindulhat a vonatverseny a Csatorna-alagútban
A brit vasúti szabályozó, az Office of Rail and Road augusztusban előzetesen jóváhagyta, hogy a Virgin Trains 2030. október 1. és 2040. december 31. között akár napi 20 retúrjáratot indíthasson London és Párizs, Brüsszel vagy Amszterdam között. A tervek között Kelet-London, vagyis a Stratford International állomás neve is felmerült, ami Kelet-London, Essex és Kent egy része számára könnyebb eljutást jelenthetne Franciaország, Belgium vagy Hollandia felé.
A brit parlamenti háttéranyag ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy Stratford, Ebbsfleet vagy Ashford nemzetközi újraélesztéséhez nem elég a sínpálya, külön határ- és biztonsági infrastruktúrára is szükség lenne.
A vonat sokszor gyorsabb a városközponttól a városközpontig
A nagyvárosok közötti vonatozás legnagyobb előnye, hogy a pályaudvarok jellemzően a belvárosban vannak. A repülőnél a menetrendi repülési idő sokszor csalóka: hozzá kell adni a reptéri kijutást, a biztonsági ellenőrzést, a beszállást, az esetleges poggyászfeladást és az érkezés utáni transzfert is. Egy 1–4 órás vonatút ezért a gyakorlatban sokszor versenyképesebb, mint amilyennek elsőre tűnik.
Az áraknál viszont óvatosnak kell lenni. A „9 eurótól”, „29 eurótól” vagy „39 fonttól” típusú jegyek jellemzően dinamikus árazású, korlátozott számban elérhető tarifák. Aki péntek délutánra, vasárnap estére vagy ünnepi időszakra keres jegyet, könnyen a többszörösével találkozhat.
Ennyibe kerülnek a legfontosabb európai útvonalak
A klasszikus Eurostar-útvonal London St Pancras és Párizs Gare du Nord között nagyjából 2 óra 20 perc, a legalacsonyabb tarifák 39 fonttól, azaz mintegy 16 ezer forinttól indulnak. Párizs és Brüsszel között a menetidő 1 óra 22 perc, a jegyek 29 eurótól, körülbelül 10 ezer forinttól szerepelnek. Párizs–Amszterdam viszonylatban a közvetlen járat 3 óra 20 percet vesz igénybe, a legolcsóbb jegyek 35 eurótól, mintegy 12 ezer forinttól indulnak.
Párizs és Lyon között a leggyorsabb vonatok 1 óra 43 perc alatt érnek le, a jegyek 10 eurótól elérhetők. Madrid és Barcelona között az OUIGO járatain a legalacsonyabb felnőtt jegyár 9 euró, az út pedig körülbelül 2 óra 30 perc. A Budapest–Bécs vonatút a MÁV tájékoztatása szerint 2 óra 40 perc, a másodosztályú jegyek 13 eurótól elérhetők.
Kiszámíthatóság, kényelem és környezetvédelem
A vonat egyik legnagyobb előnye a kiszámíthatóság. Nem kell a reptérre kimenni, nincs külön reptéri busz, metró vagy taxi, és a legtöbb európai nagyvárosban a főpályaudvar a város szívében van. A vonaton könnyebb dolgozni, nagyobb a mozgástér, és a csomagolási szabályok is barátságosabbak lehetnek. Az Eurostar Standard osztályán például két nagyobb csomag és egy kézipoggyász vihető, szigorú súlylimit nélkül.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint a vasút alacsony kibocsátású alternatíva, a 2025-ös mobilitási jelentésében pedig azt írja, hogy az EU közlekedési eredetű közvetlen kibocsátásain belül a vasút részesedése mindössze 0,3 százalék volt 2023-ban.
A vonatozás hátrányai: ár, kapacitás, fennakadások
A vonatozás legnagyobb hátránya sokszor az ára. A 9 vagy 29 eurós kezdőár nem általános tarifa, hanem olcsó jegykontingens. Aki későn foglal, csúcsidőben utazik, vagy rugalmas jegyet szeretne, könnyen drágább ajánlatot találhat, mint egy fapados repülőn.
A London–kontinens útvonalakon nemcsak vonatokra van szükség, hanem megfelelő karbantartó bázisra, határ- és biztonsági ellenőrzésre, terminálkapacitásra és a Csatorna-alagút szabályainak megfelelő szerelvényekre. Az ORR korábbi anyagai szerint a Temple Mills International karbantartóbázis hozzáférése kulcskérdés az új szereplők számára. Sztrájkok, pályafelújítások, műszaki hibák és menetrendi fennakadások a vasútnál is előfordulnak, több országon átnyúló utazásnál pedig az átszállási kockázat is nőhet.
Mikor éri meg vonattal menni?
A tapasztalatok alapján a vonat akkor a legerősebb választás, ha az út 1–4 óra között teljesíthető, a pályaudvarok a városközpontban vannak, közvetlen járat közlekedik, nincs sok csomagfeladási vagy reptéri pluszköltség, az utas időben, lehetőleg hetekkel-hónapokkal korábban foglal, és fontos a munka közbeni utazás, a kényelem vagy a kisebb környezeti terhelés.
A Kelet-Londonból Párizsba tartó vonat egyelőre inkább ígéret és iparági lehetőség, mint kész menetrendi valóság. A trend viszont egyértelmű: ahol van gyors pálya, központi pályaudvar és erős verseny, ott a vonat komoly ellenfele a repülőnek. Nem mindig olcsóbb, de sokszor kényelmesebb, kiszámíthatóbb és városközponttól városközpontig nézve gyorsabb is.
