Súlyos tízmilliárdokat bukott az ország a paksi korlátozásokon: kiderült, mekkora számlát kellett kifizetni
Több tízmilliárd forintos többletköltséggel járhatott a Paksi Atomerőmű nyári teljesítménykorlátozása a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont kutatói szerint.
A kieső termelést az MVM-nek más forrásból, piaci áron kellett pótolnia. A kutatók számítása alapján a különbség összesen 37,4 milliárd forintos veszteséget jelenthetett, egyes napokon pedig a napi kár a kétmilliárd forintot is meghaladhatta.
Felsmann Balázs és Mezősi András azt vizsgálta, mekkora költséget jelenthetett a Paksi Atomerőmű kieső termelésének pótlása. A július közepétől augusztus 26-ig tartó időszakban az erőmű teljesítményét több lépcsőben korlátozták, így a hiányzó villamos energiát az MVM-nek a piacon kellett beszereznie.
A számításhoz a HUPX és az ENTSO-E nagykereskedelmi árait, valamint a Mavir termelési adatait használták.
A kutatók a Paksi Atomerőmű 2025-ös beszámolója alapján kilowattóránként mintegy 14 forintos önköltséggel számoltak. Ehhez képest a kieső termelés pótlására kifizetett piaci ár jelentős különbséget eredményezett: becslésük szerint összesen 37,4 milliárd forintos veszteség keletkezhetett. Voltak olyan napok is, amikor a napi többletköltség meghaladta a kétmilliárd forintot.
Az elemzés szerint ugyanakkor a nyári problémák egy része előre látható volt. Korábbi hidrológiai vizsgálatok és az Országos Atomenergia Hivatal 2025-ös jelentése is arra figyelmeztetett, hogy a klímaváltozás miatt a Duna vízállása és hőmérséklete egyre nagyobb kockázatot jelenthet az erőmű működésére.
A kutatók szerint ezért hosszabb távon a hűtési rendszer fejlesztése, a szivattyúzás korszerűsítése vagy más műszaki megoldás olcsóbb lehetett volna, mint a korlátozásokból fakadó több tízmilliárdos veszteség, és ha egy ilyen helyzetre előre lehet számítani, akkor az ebből eredő üzleti veszteség nem hárítható automatikusan a társadalomra.
