Megállt a bolti kávé drágulása, a vendéglátásban viszont sosem volt ilyen drága egy eszpresszó
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2026 augusztusában átlagosan 1640 forint volt a 200–250 grammos őrölt kávé csomagára a hazai boltokban. Ez az összeg jóval elmarad az év eleji szinttől: februárban ugyanez a termék még átlagosan 1890 forintba került, ami éves összevetésben csaknem 12 százalékos csökkenést jelent.
A vendéglátóhelyeken ezzel szemben továbbra is felfelé kúsznak az árak. Egy csésze eszpresszó átlagára 2026 augusztusában 643 forint volt, ennyit korábban még soha nem kértek a hazai presszókban. A vendéglátóhelyi kávé ára egy év alatt mintegy 8 százalékkal emelkedett, és a 2022 augusztusi 401 forintos átlaghoz képest több mint 60 százalékos a növekedés.
A kétféle ár ellentétes irányú mozgása mögött eltérő mechanizmusok állnak. A nemzetközi nyerskávé tőzsdei ára az elmúlt időszakban történelmi csúcsokat döntött, amit elsősorban a két legnagyobb termelő országot, Brazíliát és Vietnámot sújtó szélsőséges időjárási anomáliák és aszályok indítottak el. A drágulást a logisztikai akadályok, a vörös-tengeri szállítási válság, a műtrágyaárak emelkedése és az amerikai védővámok bevezetése tovább fokozták, miközben a globális kávéfogyasztás – különösen az ázsiai fejlődő piacokon – töretlenül növekedett.
A korábbi csúcsértékekről nemrégiben átmeneti árenyhülés indult meg a nemzetközi tőzsdéken. A bőséges brazil esőzések nyomán várható rekordtermés – akár 17 százalékos növekedés –, az amerikai védővámok eltörlése és a tengeri fuvardíjak normalizálódása hatására a nyerskávé ára 15–20 százalékkal esett. A fogyasztók ezt a boltokban csak 3–6 hónapos késéssel érzékelhetik, mivel a pörkölők és kereskedők hosszú távú fix szerződésekkel dolgoznak, így a kiskereskedelemben rövid távon inkább az áremelkedés megállása és helyenként mérsékelt olcsóbbodás valószínűsíthető.
A hosszabb távú kilátásokról szólva az elemzők nagyrészt egyetértenek abban, hogy az olcsó kávé korszaka véget ért, és a mostani korrekció csupán átmeneti. A klímaváltozás és a növekvő hőségnapok miatti termőterület-csökkenés tartósan nyomás alatt tartja a hozamokat, miközben az Európai Unió szigorodó erdőirtási rendelete és a geolokációs nyomonkövetés költségei plusz terhet rónak a szereplőkre. Mivel Ázsia – főként Kína és Vietnám – strukturális keresletnövekedése folyamatosan feszessé teszi a piacot, a kávéárak a jövőben is magasabb árszinten stabilizálódhatnak.
A hazai vendéglátóhelyek árazására a globális folyamatok mellett a helyi gazdasági körülmények is erős hatást gyakorolnak. Az ágazat az elmúlt években egyszerre szembesült munkaerőhiánnyal, magas vállalkozói terhekkel, a világjárvány idején visszaeső vendégforgalommal, majd az energiaválság időszakában az egekbe szökő rezsiárakkal. A gyenge forint az euróalapú beszállítói szerződések miatt szintén áremelkedést eredményezett. A kávé ráadásul a vendéglátásban jellemzően olyan termék, amelynek árába beépülhet a kínálat más összetevőinek drágulása is: ha például egy desszert ára már elérte a lélektani határt és nem lehet tovább emelni, a többletköltség máshol – akár a kávé árában – jelenhet meg.
A KSH szolgáltatási kibocsátási árindexe szerint a vendéglátásban 2022-ben 19 százalékos, 2023-ban közel 24 százalékos áremelkedés következett be, azóta pedig valamivel 8 százalék feletti drágulás figyelhető meg. Összességében a kávé árának alakulását nem egyetlen tényező határozza meg: a világpiaci nyersanyagárak mellett a hazai bérek, az energia- és egyéb működési költségek, valamint a forint árfolyama is megjelenik a fogyasztók által fizetett végösszegben. Bár az őrölt kávé ára az év eleji csúcsról már mérséklődött, a vendéglátóhelyeken egyelőre nem látszik hasonló fordulat, és a hosszabb távú kilátások alapján a korábbi árak visszatérésére sem érdemes számítani.
