Törökország hivatalosan jelölte az ENSZ főtitkári posztjára Feridun H. Sinirlioğlut
A török külügyminisztérium pénteken jelentette be, hogy Ankara Feridun H. Sinirlioğlut, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) jelenlegi főtitkárát indítja az ENSZ következő főtitkári tisztségéért folyó versenyben. A jelölést Recep Tayyip Erdoğan török elnök terjesztette elő, a hivatalos dokumentumot pedig Ahmet Yıldız, Törökország ENSZ-nagykövete továbbította a Közgyűlés és a Biztonsági Tanács elnökének.
A döntés nem sokkal azután született, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának pénteki informális szavazása sem hozott áttörést a főtitkárjelöltek kiválasztásában. A török jelölés újabb lehetőséget teremthet a több hónapja tartó diplomáciai egyeztetésekben, amelyek során eddig egyik pályázó mögött sem alakult ki széles körű támogatás.
Több mint négy évtizedes diplomáciai tapasztalat
Feridun H. Sinirlioğlu a török diplomácia egyik tapasztalt szereplője. 2015-ben külügyminiszteri tisztséget töltött be az akkori átmeneti kormányban, előtte és utána pedig a külügyminisztérium vezető tisztviselőjeként dolgozott. 2016 és 2023 között Törökország állandó ENSZ-képviselője volt New Yorkban, 2023-ban António Guterres ENSZ-főtitkár az afganisztáni helyzet független felülvizsgálatának koordinátorává nevezte ki, az EBESZ főtitkári posztját pedig 2024 decemberében vette át. A szervezet 57 részt vevő államot tömörít, és a biztonságpolitika, a konfliktusmegelőzés, az emberi jogok, valamint a fegyverzetellenőrzés területén működik együtt.
Nyolc aktív jelölt versenyez Guterres utódjáért
A török jelöléssel nyolcra emelkedett az aktív jelöltek száma. A versenyben szerepel Rafael Mariano Grossi, Argentína jelöltje, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója; Rebeca Grynspan, Costa Rica jelöltje, az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának főtitkára; María Fernanda Espinosa Garcés, Antigua és Barbuda jelöltje, Ecuador korábbi külügyminisztere; Carolyn Rodrigues Birkett, Guyana állandó ENSZ-képviselője; Ivonne A-Baki, Tonga jelöltje, ecuadori diplomata; Olara Otunnu, Uganda korábbi ENSZ-képviselője; valamint Lana Zaki Nusseibeh, az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztériumának államtitkára. Korábban Michelle Bachelet volt chilei elnök és Macky Sall volt szenegáli elnök is a jelöltek között szerepelt, ők azonban visszaléptek.
Orbán Viktor nem szerepel a jelöltek között
A jelöltek listáján nem szerepel Orbán Viktor. Korábban felmerült a neve a lehetséges pályázók között, de ezt magas rangú politikus nem erősítette meg, a francia külügyminiszter pedig egyértelművé tette, hogy ha jelölnék is, Franciaország a Biztonsági Tanácsban vétójoggal élve biztosan megvétózná a kinevezését. A francia álláspont szerint az ENSZ főtitkári posztja nem szolgálhat vigaszdíjként egy választásokon vereséget szenvedett politikus számára.
A Biztonsági Tanács dönt, majd a Közgyűlés nevezi ki a főtitkárt
Az ENSZ következő főtitkárának kiválasztása több lépcsőben történik. A jelöltek sorsáról elsőként a 15 tagú Biztonsági Tanács dönt, amelyben legalább kilenc támogató szavazat szükséges, ugyanakkor az öt állandó tag – az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország és az Egyesült Királyság – bármelyike megvétózhatja a jelöltet. Ezt követően a Biztonsági Tanács ajánlást tesz az ENSZ Közgyűlésének, amely hivatalosan kinevezi az új főtitkárt; ez a döntés a gyakorlatban rendszerint formalitás. A tagok informális előzetes szavazásokon mérik fel a jelöltek támogatottságát, amelyek eredményét nem hozzák nyilvánosságra.
December végén távozik António Guterres
A jelenlegi főtitkár, António Guterres második mandátuma 2026. december 31-én jár le, utódja 2027. január 1-jén lép hivatalba, ötéves megbízatással. A következő vezetőnek komoly nemzetközi válságok közepette kell irányítania a világszervezetet: a feladatok között szerepel az ukrajnai és a közel-keleti konfliktusok kezelése, a nagyhatalmak közötti feszültségek mérséklése, valamint az ENSZ működésének és finanszírozásának reformja. A török jelölés egyelőre nem jelenti azt, hogy Sinirlioğlu biztosan megkapja a tisztséget; a következő hetekben az lesz a döntő, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjai közül melyik jelölt tudja megszerezni a szükséges támogatást úgy, hogy egyik nagyhatalom se éljen vétójogával.
