Emelkedéssel indult a hét a pesti tőzsdén
A Budapesti Értéktőzsde indexe hétfőn reggel 0,2 százalékos erősödéssel 142 330 ponton állt. A vezető részvények közül a Mol teljesített a legjobban, miután a UBS 5500 forintról 5700 forintra emelte a papír célárát, fenntartva vételi ajánlását. Az új célár a nyitás előtti záróárhoz képest mintegy 18 százalékos felértékelődési potenciált jelent. A társaságot követő tíz elemző közül hat vételre, három tartásra, egy pedig eladásra ajánlja a részvényt, a konszenzusos célár azonban ennél visszafogottabb, 4874 forint.
A Mol részvénye 1,2 százalékkal erősödött, az OTP 0,2 százalékkal került feljebb, a Magyar Telekom 0,1, a Richter pedig 0,8 százalékot veszített értékéből. A kispapírok vegyesen kezdték a napot: a Masterplast és az Alteo jobban, az MBH Jelzálogbank és az Appeninn gyengébben teljesített.
Heves reakciók a brazil elnökválasztás után
A nemzetközi piacokon a legnagyobb mozgást a brazil elnökválasztás eredménye váltotta ki. Luiz Inácio Lula da Silva a vasárnapi második fordulóban a szavazatok 51,8 százalékával legyőzte Flávio Bolsonarót, holott a piaci szereplők korábban a jobboldali kihívó győzelmére és szigorúbb fiskális politikájára spekuláltak. Bolsonaro első fordulós sikere után a brazil tőzsdeindex közel 7 százalékot ralizott, a reál pedig csaknem 5 százalékkal erősödött a dollárral szemben.
A brazil reál novemberi határidős jegyzése az ázsiai kereskedésben 10 százalékot esett, a brazil részvényeket követő tőzsdén kereskedett alap közel 20 százalékot zuhant a zárás utáni kereskedésben. A Petrobras 17, a Telefônica Brasil 15, a jelentős brazil kitettséggel rendelkező MercadoLibre pedig 8 százalékkal került lejjebb. A chicagói árutőzsdén a szójabab határidős jegyzése átmenetileg 1,7 százalékot esett, kéthavi mélypontra kerülve.
A piaci bizonytalanságot fokozza, hogy Bolsonaro nem ismerte el vereségét. A befektetők fő aggodalma az államháztartás állapota: az államadósság meghaladja a GDP 82 százalékát, a költségvetési hiány pedig a GDP 7–8 százalékát is elérheti. A reál tartós leértékelődése az importált inflációt erősítheti, ami elodázhatja a jegybanki kamatcsökkentéseket.
Ellátási sokkok fűtik az európai gázárat
Az európai földgáz ára reggel mintegy 4,2 százalékos drágulással megawattóránként 94 euró fölé ugrott, amire 2022 óta nem volt példa. A drágulás hátterében a közel-keleti geopolitikai feszültség eszkalációja és a téli fűtési szezon ellátási kockázatai állnak. A Perzsa-öbölből származó LNG-szállítások mintegy 80 százalékkal estek vissza az egy évvel korábbi volumenhez képest, holott a térség a konfliktus előtt a globális kínálat közel ötödét adta ezen a részpiacon.
Az európai gáztárolók töltöttsége október 25-én 74,62 százalékon állt, ami elmarad a többéves szezonális átlagtól. A hideg időjárás beköszöntével több tagállamban már megindult a nettó kitárolás, így bármilyen további kínálati fennakadás azonnal heves árreakciót válthat ki. A Brent típusú kőolaj ára ezzel szemben 1,7 százalékkal csökkent, hordónként 115 dollár közelében járt, az arany jegyzése pedig 0,3 százalékos emelkedéssel unciánként 4000 dollár körül ingadozott.
Vegyes nemzetközi hangulat, Fed-döntés előtt a piacok
Ázsiában hétfő reggel a japán Nikkei 0,65 százalékos, a kínai CSI 300 pedig 0,81 százalékos mínuszban állt, miközben a hongkongi Hang Seng 0,5 százalékkal emelkedett. Az európai nyitás előtt a határidős jegyzések kedvező kezdést vetítettek előre. A legutóbbi amerikai kereskedési napon a Dow Jones 1,2 százalékkal, az S&P 500 pedig 0,5 százalékkal esett, míg a Nasdaq stagnált.
A Federal Reserve szerdai kamatdöntő ülésén a határidős árazások alapján csaknem 91 százalékos valószínűséggel tarthatja 3,75–4,00 százalékos sávban az irányadó alapkamatot a jegybank, decemberre ugyanakkor már több mint 76 százalékos esélyt látnak a befektetők egy szigorításra. A hazai és nemzetközi makronaptárban hétfőn az MNB harmadik negyedéves lakásárindexe, valamint a német Ifo gazdasági hangulatindex érdemel figyelmet.
