Javítási támogatást javasol a Tudatos Vásárlók Egyesülete
Egy elromlott mosógép, telefon vagy háztartási gép javítása ma sok esetben közel annyiba kerül, mint egy új készülék beszerzése, ezért a fogyasztók gyakran inkább a cserét választják. A Tudatos Vásárlók Egyesülete osztrák mintára 50 százalékos, legfeljebb 50 ezer forintos állami javítási támogatás bevezetését kezdeményezi, hogy a javítás valódi, megfizethető alternatíva legyen.
A szervezet szerint a javításhoz való jog önmagában nem elegendő: ahhoz, hogy a fogyasztók ténylegesen javíttassanak, a javításnak anyagilag is elérhető választássá kell válnia. Az Európai Unió 2024-ben fogadta el a javítást ösztönző irányelvet, amelynek célja, hogy a javítás könnyebben elérhető és vonzóbb opció legyen. A szabályozás többek között a gyártók javítási kötelezettségét, a pótalkatrészekhez való hozzáférést, valamint a fogyasztók tájékoztatását erősíti.
A költség az elsődleges szempont
Dénes Júlia, a Tudatos Vásárlók Egyesületének szakértője szerint a javítás elvi támogatása önmagában kevés, mert a mindennapi döntésekben a költség az elsődleges szempont. Mint fogalmazott, jelenleg sok esetben nem valódi alternatíva a javítás, mert a fogyasztó aránytalanul magas árakkal találkozik. Ennek egyik oka, hogy sok esetben nem egy apró alkatrészt lehet kicserélni, hanem egy egész panelt vagy egységet kell cserélni, ami jelentősen megdobja az árat. A szakértő szerint a probléma másik forrása, hogy sok készüléket eleve nem úgy terveznek, hogy egyszerűen, olcsón és helyben javítható legyen.
Dénes Júlia arra is felhívta a figyelmet, hogy a fogyasztói döntésekben a javíthatósági információknak is nagyobb szerepet kell kapniuk. Vásárláskor nemcsak az árnak és az energiafogyasztásnak kellene számítania, hanem annak is, hogy az adott készülék mennyire javítható, lesz-e hozzá alkatrész, és hosszabb távon mennyibe kerülhet a fenntartása. A szakértő szerint a javítás állami ösztönzése társadalmi és környezetvédelmi szempontból is indokolt, mivel az elektronikai hulladék mennyisége folyamatosan nő, miközben sok kidobott készülék még javítható lenne. Az osztrák példa azért fontos, mert ott nemcsak a javítás költségének csökkentésére épül a rendszer, hanem egy átlátható szolgáltatói hálózatra is: a fogyasztók a részt vevő partnercégeknél vehetnek igénybe támogatást, amely a javítási, szerviz- vagy karbantartási költségek 50 százaléka lehet, meghatározott felső összeghatárig. Az információhiány pedig legalább akkora akadály, mint maga az ár: sok fogyasztó nem tudja, hová forduljon, melyik szerviz megbízható, ezért egy támogatási rendszer csak szervizlistával, egységes tájékoztatással és átlátható folyamatokkal lehet igazán hatékony.
Közösségi szerelde Terézvárosban
A javítás ösztönzése helyi közösségi programokon keresztül is megjelenhet. Terézvárosban a közösségi szerelde egy 2024-es közösségi költségvetési ötletből indult el, amelyet a kerületi lakók szavaztak meg. Bokor Fruzsina, a Terézvárosi Polgármesteri Hivatal Fenntarthatósági és Részvételiségi Osztályának munkatársa szerint a program célja, hogy a fenntarthatóság gyakorlati, hétköznapi formában jelenjen meg. A szerelde alkalmain kisebb elektromos eszközök, háztartási tárgyak és ruhák javításában kapnak segítséget a terézvárosiak. A közösségi szerelde mellett eszközkölcsönző is működik: a lakók többek között létrát, szerelődobozt és kárpittisztító gépet kölcsönözhetnek. Utóbbi iránt akkora lett az igény, hogy az önkormányzatnak második gépet is be kellett szereznie. Bokor Fruzsina szerint az ilyen programoknál az elérés is kulcskérdés: a kerület digitális csatornákon, hírlevélben, közösségi médiában és nyomtatott formában is kommunikálja a lehetőségeket, hogy az idősebb lakóréteg se maradjon ki. A kerület fenntarthatósági programjai között növénycsere is szerepel, ahol a lakók növényeket, hajtásokat, palántákat hozhatnak és vihetnek, miközben kertészeti tanácsokat is kapnak.
