Nemi esélyegyenlőség: Európa éllovasai, köztük Magyarország helyezése
A teljes nemi egyenlőséget még egyetlen ország sem érte el, Európa élmezőnye azonban jóval a világátlag előtt jár. A Világgazdasági Fórum friss rangsorában továbbra is az északi országok uralják a dobogót, de a kontinens tíz legjobban teljesítő állama közé egy balti ország is befért. A részletes eredményekből az is kiderül, hogy a kiemelkedő helyezés mellett is jelentős különbségek maradhatnak a nők és a férfiak gazdasági lehetőségei között.
Az iskolai végzettség ma már sok európai országban aligha magyarázza, miért jut kevesebb nő a legjobban fizető állásokba vagy a döntéshozói székekbe. Az oktatásban elért eredmények és a munkahelyi előrelépés lehetőségei között még az egyenlőség éllovasainál is komoly távolság húzódhat, miközben a politikai képviseletben különösen nagy eltérések látszanak az országok között.
Ezeket a különbségeket vizsgálja a Világgazdasági Fórum Global Gender Gap Report 2026 című jelentése. A 145 országot összehasonlító kutatás négy területet értékel: a gazdasági részvételt és lehetőségeket, az oktatást, az egészségi mutatókat, valamint a politikai szerepvállalást. A magasabb pontszám kisebb nemek közötti különbséget jelent. Európa 75,7 százalékos eredménnyel vezeti a régiók összevetését, a világ tíz legjobban teljesítő országából pedig hét európai. Magyarország 70,7 százalékos eredménnyel a világrangsor 85. helyén szerepel.
Az európai tízes élmezőnyben Izland 93 százalékkal az első, egyedüliként 90 százalék felett. Különösen a politikai részvételben emelkedik ki, ahol 95,4 százaléknál jár; a parlamenti képviselők mintegy 46 százaléka, a miniszterek fele nő. A gazdasági lehetőségek terén ugyanakkor 81,6 százalékos az eredménye, a nők becsült keresett jövedelme csupán a férfiak értékének kétharmadát éri el.
Finnország 87,2 százalékkal a második. Az oktatási mutatókban elérte a teljes egyenlőséget, a politikai részvételben csak Izland előzi meg; a parlamenti képviselők 45,5 százaléka nő, a miniszterek között női többség van. Összesített pontszáma ennek ellenére kissé romlott az előző kiadáshoz képest, elsősorban a gazdasági mutatók gyengülése miatt.
Norvégia 85,7 százalékkal harmadik, és a rangsor történetében még soha nem került a harmadik helynél hátrébb. Az oktatásban szinte teljes az egyenlőség, a politikai részvétel 70,4 százalékos eredménye a világ harmadik legjobbja. A gazdasági részmutató ugyanakkor elmarad a korábbi teljesítményétől: a 2015-ös 86,8 százalékos csúcsról 76,9 százalékra csökkent.
Az Egyesült Királyság 84,2 százalékkal Európában negyedik, a világrangsorban ötödik. A brit eredményt az oktatásban elért teljes egyenlőség és a politikai szerepvállalás erős mutatói is támogatják: a miniszteri posztok fele nők kezében van. A nőkre becsült keresett jövedelem a férfiak értékének 68,5 százaléka.
Svédország 82,3 százalékkal Európa ötödik, a világ hetedik legjobban teljesítő országa. Legnagyobb erőssége a gazdasági részvétel és lehetőségek területe, ahol 82,4 százalékos eredményével Európában első; a vezető tisztségeket összesítő kategóriában a nők aránya megközelíti a 44,5 százalékot. A svéd pontszám 2006 óta mindössze egy százalékponttal nőtt.
Németország 81,7 százalékkal Európában hatodik, globálisan kilencedik. Jó összeredményében különösen nagy szerepe van a politikai részvételnek, amelyben a világ ötödik helyén áll. A gazdasági lehetőségeknél viszont Németország csupán a 80. helyet foglalja el; a vezető tisztségekben a nők aránya alig haladja meg a 30 százalékot.
Írország 81,4 százalékkal az európai hetedik hely mellett a globális első tízbe is befért. Az oktatás a legstabilabb erőssége, a gazdasági lehetőségek részmutatója a 2006-os 64 százalékról 76,1 százalékra emelkedett. A parlamentben ugyanakkor csak minden negyedik képviselő nő.
Dánia 81 százalékkal Európában nyolcadik, globálisan a 11. helyen áll, három pozíciót javítva. A parlamentben a nők a mandátumok valamivel több mint 48 százalékát birtokolják, a vezető tisztségekben arányuk nagyjából 32 százalék, a gazdasági részmutató pedig kissé romlott.
Spanyolország 79,6 százalékkal Európa kilencedik, a világrangsorban a 12. helyet foglalja el. Az oktatásban gyakorlatilag eltűnt a mért nemi különbség, a parlamenti képviselők 44 százaléka nő, a miniszteri tisztségek fele-fele arányban oszlanak meg. A gazdasági részmutató 73,1 százalékos, a nők munkaerőpiaci részvétele 9,2 százalékponttal marad el a férfiakétól.
Litvánia 79,1 százalékkal zárja az európai tízes listát, világszinten a 14. helyen áll. Öt pozíciót lépett előre, az egészségügyi részindexben a legjobbak között szerepel, az oktatásban 99,2 százalékos eredménnyel közel jár a teljes egyenlőséghez. A politikai képviseletben a parlamenti képviselők körülbelül 28,4 százaléka nő.
