Idén is rengeteg magyar kapta meg a rettegett diagnózist: ezek a daganatos betegségek érintették a legtöbb embert
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2025-ben összesen 68 261 új rosszindulatú daganatos megbetegedést jelentettek Magyarországon. Az esetek közül 33 613-at férfiaknál, 34 648-at nőknél regisztráltak, így az új betegek 49,2 százaléka férfi, 50,8 százaléka nő volt.
A népességszámhoz igazított adatok alapján százezer lakosra országosan 717,5 új rosszindulatú daganatos megbetegedés jutott. A férfiaknál százezer lakosra 731,6, a nőknél 704,3 esetet regisztráltak. Bár abszolút számban több nő került be a nyilvántartásba, a saját népességükhöz viszonyítva a férfiak körében diagnosztizáltak gyakrabban rosszindulatú daganatot.
A hörgő- és tüdődaganatokból 2025-ben országosan 98,9 új eset jutott százezer lakosra. A férfiaknál ez az érték 105,4, a nőknél 92,8 volt. A női emlődaganatok esetében százezer nőre 156,4 új megbetegedés jutott.
A területi adatok alapján 2025-ben Budapesten vették nyilvántartásba a legtöbb új daganatos beteget, összesen 13 221-et, ezt Pest vármegye követte 9212 esettel. A legkevesebb új megbetegedést Nógrád vármegyében jelentették 1446 esettel, Tolnában 1519, Vasban pedig 1764 beteget regisztráltak.
A Statista adatai alapján 2024-ben Magyarországon százezer lakosra 307,4 daganatos betegség okozta haláleset jutott, ami a legmagasabb érték volt az adatbázisban szereplő európai országok között. Szlovákiában 299,8, Horvátországban 299,3 halálesetet regisztráltak százezer lakosra.
Az OECD legfrissebb adatai szerint a vastagbélrák a három leggyakoribb daganatos megbetegedés közé tartozik a tagországokban. A diagnosztizált esetek száma 2000 óta a férfiaknál 21, a nőknél 15 százalékkal nőtt. A 15–49 éves nők körében 2000 és 2022 között a vizsgált 34 OECD-ország közül 30-ban nőtt a vastagbélrák előfordulása, átlagosan 25 százalékkal, a fiatal férfiaknál 28 országban mértek átlagosan 23 százalékos növekedést.
A jogosultak átlagosan kevesebb mint fele, 48 százaléka vett részt vastagbélrákszűrésen, Magyarország pedig a vizsgált 34 ország közül az utolsó helyen szerepelt 9 százalékos részvételi aránnyal, miközben Finnországban a jogosultak 74 százaléka elment a vizsgálatra.
