Milliárdos teher a Láng-negyed beruházásából
Súlyos, több százmilliárd forintos pénzügyi terhet és komoly kockázatokat örökölt az új kormány az előző kabinettől a budapesti Láng-negyed ingatlanberuházása révén. A magyar állam titkos kötvényvásárlással, tízmilliárdos bankgaranciával és a Nemzetközi Úszószövetségnek ígért ingyenes, 150 milliárdos székházzal támogatta az orosz származású milliárdos, Ruszlan Rahimkulov és Zentai Péter projektjét.
Állami kötvényvásárlás a háttérben
A mintegy 500 milliárd forintos összköltségvetésű projekt mögött álló Southblaze Kft. idén februárban bocsátott ki 100 milliárd forint értékű kötvényt, amelynek 70 százalékát titokban az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank jegyezte le.
A több mint 1100 milliárdos vagyonnal rendelkező Rahimkulov család mindössze 30 milliárd forint saját tőkét tett a projektbe, a fennmaradó összeget piaci hitelekből fedezték, a tőketartozást pedig elegendő 2031-ben visszafizetniük.
Bankgarancia és csődközeli kivitelező
A pénzügyi kockázatokat tovább növeli, hogy az állam 39 milliárd forintos bankgaranciával vállalt kezességet a kivitelező Bayer Construct munkájáért. Mivel az építőipari cég más állami megbízások leállítása miatt csődközeli helyzetbe került, egy esetleges fizetésképtelenség esetén ez a teher is az adófizetőkre hárulna.
Ingyenes székház az úszószövetségnek
A helyzetet tovább bonyolítja a Nemzetközi Úszószövetség új budapesti központjának ügye. Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter még 2023-ban állapodott meg arról, hogy az állam megvásárolja a Láng-negyedben felépülő, legalább 150 milliárd forintra taksált sportkomplexumot, majd 15 évig bérletidíj-mentesen biztosítja azt a szervezetnek.
Bár az új Pénzügyminisztérium szabadulna a megörökölt tehertől, a visszalépés rendkívül nehéz, mivel a szövetség már berendezkedett és aktívan toboroz a fővárosban.
Állami státusz megvonása és módosított tervek
Az új kabinet idén nyáron avatkozott be először a folyamatokba, amikor a terület északi részén megvonta a beruházás kiemelt állami státuszát, leállítva ezzel a gyorsított engedélyeztetést, ám a kedvezményes lakásáfa-visszatérítést jelentő rozsdaövezeti besorolást meghagyta.
Eközben a beruházó a megváltozott piaci viszonyokhoz igazodva módosította a terveket, és az irodafunkció egy részét elhagyva a lakófunkcióra helyezte a hangsúlyt. A 13–18 emeletes toronyépületekben így mintegy ezer, zömében 30 és 82 négyzetméter közötti lakást alakítanak ki.
