A telefonos fizetés átírja a fiatalok agyát: a fájdalom nem tűnt el, csak átköltözött
A készpénzhasználat visszaszorulásával sokat emlegetett jelenség, hogy eltűnik a fizetés fájdalma, ám az újabb kutatások szerint a fiataloknál egyszerűen csak átkerült egy másik csatornára. A fizetés fájdalma (pain of paying) évtizedek óta ismert jelenség: a pénzköltés enyhe, de mérhető negatív érzelmi reakciót vált ki. A fogalmat Ofer Zellermayer közgazdász vezette be 1996-os disszertációjában, és egy 2019-es olasz kutatás már agyi képalkotással is kimutatta, hogy a készpénzes fizetés aktiválja legerősebben az agynak a fájdalomért és a veszteség feldolgozásáért felelős területeit.
A jelenségről Steigervald Krisztián generációkutató is beszélt, aki szerint a készpénz évezredek óta fizikailag jelen volt az emberek életében, és ennek a fizikai jelenlétnek volt egy tapintható fogyása, ami korlátozó tényezőként működött a felesleges költekezéssel szemben. A bankkártya megjelenésével ez a fájdalom gyengült, a mobiltelefonos érintéses fizetéssel pedig pszichológiailag eltűnni látszik a vásárlóból. Példaként idézte fel, hogy 15-20 évvel ezelőtt egy gyerek 5000 forintos zsebpénzéből egy hónap alatt fokozatosan fogyott el a pénz, szemben a mai gyerekekkel, akiknek egy telefonon látható virtuális szám csökken.
A svédországi Lund Egyetem kutatója, Carin Rehncrona doktori disszertációjában 20 és 26 év közötti fiatalok fizetési szokásait vizsgálta heteken át vezetett fizetési naplók alapján. Az derült ki, hogy a fiatalok a készpénzt egyáltalán nem érzékelik valódi költésként, mert az nem jelenik meg a bankszámlájukon vagy a banki alkalmazásukban, miközben a digitális fizetésnél az azonnali kijelzés és az értesítések sokkal erősebb tudatosságot, valójában erősebb fájdalmat váltanak ki náluk. Az egyik résztvevő úgy fogalmazott: készpénzzel rosszul követi nyomon a költéseit, mintha ingyenpénz lenne, hiszen nem jelenik meg a bankszámláján.
A holland jegybank, a De Nederlandsche Bank 2024-ben a Journal of Economic Behavior & Organization szakfolyóiratban publikált kutatása 2497, 16 évesnél idősebb holland fogyasztót kérdezett meg tizenkét különböző fizetési helyzetről egy 1-től 7-ig terjedő skálán. Az eredmény szerint a 20 év alattiaknál a hagyományos bankkártyás fizetés 0,7 ponttal bizonyult fájdalmasabbnak, mint a készpénzes, míg a 80 év felettieknél éppen ellenkezőleg, a készpénz 0,9 ponttal fájdalmasabb, mint a bankkártyás vagy a holland online fizetési mód, az iDEAL. Mindkét eredmény statisztikailag szignifikáns.
A kutatók magyarázata szerint ennek az az oka, hogy a fiataloknál a fájdalom nem a fizikai pénz elvesztéséhez, hanem a bankszámla-egyenleg látható csökkenéséhez kötődik. A tanulmány egy másik adata is ezt erősíti: minél gyakrabban ellenőrzi valaki a banki alkalmazásban az egyenlegét, annál magasabb fizetési fájdalomról számol be, a fiatalabb válaszadók pedig szignifikánsan gyakrabban nézik meg az egyenlegüket, mint az idősebbek. A fájdalom tehát nem hiányzik a fiataloknál, csak egy olyan ingerhez kötődik, amit a régebbi generációk nem ismernek fel fájdalomként.
Észak-Európában a készpénz gyakorlatilag eltűnőben van a mindennapokból. A svéd jegybank, a Riksbank 2025-ös felmérése szerint a lakosság mindössze 5 százaléka fizetett készpénzzel a legutóbbi bolti vásárlásánál, Norvégiában ez az arány 2 százalék. Dániában a készpénzhasználat 2017 és 2025 között több mint a felére csökkent, ma már csak a fizetések 9 százalékát teszi ki. 2025-ben a skandináv országok elkezdték újragondolni a teljes készpénzmentesség eszméjét biztonságpolitikai okokból: az orosz-ukrán háború és a fenyegető hibrid hadviselés miatt a készpénzt ismét fontos vészhelyzeti fizetőeszköznek kezdik tekinteni.
Magyarországon egészen más a kép. Az MNB adatai szerint a forgalomban lévő készpénzállomány 2026 szeptemberében megközelítette a 10 000 milliárd forintot, ami a hazai GDP több mint 11 százalékát teszi ki, jóval magasabb arány, mint az eurózóna 9,5 százalékos átlaga. Eközben a digitális fizetés is gyors ütemben terjed: a Mastercard felmérése szerint a mobillal fizetők aránya egy év alatt 41-ről 48 százalékra nőtt. A magyarok egyre inkább digitálisan fizetnek, miközben a készpénzt egyre nagyobb mennyiségben tartják otthon, ami arra utal, hogy a bankjegy ma már kevésbé fizetőeszköz, inkább megtakarítási forma.
Egy friss piackutatás szerint az alfák szüleinek közel háromnegyede gondolja úgy, hogy a gyermeke felnőttként sem fog fizikai pénztárcát használni. Ettől azonban nem lesz fájdalommentes generáció, csak egy olyan fájdalmat fog átélni, amit az idősebb generációk nem feltétlenül ismernek fel, mert más pénzügyi nyelven szocializálódtak.
