Titkos ajtót találtak a bakonyi vár falában: most derült ki, mi rejtőzhetett mögötte
Az idei nyári régészeti feltárásokat követő elemzések újabb izgalmas részleteket tártak fel a bándi Essegvár történetéből. A Laczkó Dezső Múzeum szakemberei kiderítették, hogy az erődítmény középkori alsó szintje ma teljesen a föld alatt húzódik, emellett egy rejtélyes, hőhatásnak kitett akna és egy ostromoknál használható titkos ajtó nyomaira is rábukkantak.
A Bakonyban található, a Séd-patak felett magasodó vár északi részén nyitott kutatási szelvényekből II. András és III. Béla korából származó pénzérmék kerültek elő. Ezek a leletek megerősítették a kutatók feltételezését, miszerint az erődítmény ezen része már a 13. század második felében felépülhetett.
A szakemberek egy nagyméretű kövekkel kibélelt, földbe mélyített aknát is találtak, amelynek oldalain és alján erős hőhatás nyomai látszanak. Bár a pontos funkciója egyelőre kérdéses, a megégett kvarcitkavicsok alapján valószínűsítik, hogy a vár építése előtt akár üveggyártásra is használhatták.
A kőből épült palota és az egykori téglatorony közötti külső várfalban egy mindössze hatvan centiméter széles, utólag befalazott ajtónyílásra bukkantak, amely előtt a várudvar felőli oldalon egy kisebb, falazott aknát is azonosítottak. Nagy Szabolcs Balázs régész elmondta, ez az együttes egykor árnyékszék lehetett, de felmerült egy még izgalmasabb elmélet is, amely szerint ostromok idején titkos kitörőkapuként funkcionálhatott.
A terepmunkát követő vizsgálatok alaposan átírták a vár eredeti kinézetéről alkotott képet. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a déli épületszárny teljes középkori alsó szintjét jelenleg is föld fedi. A ma leglátványosabb elemnek számító, helyreállított délkeleti torony mostani bejárati szintje valójában az épület első emelete volt, vagyis a torony eredetileg jóval magasabban tornyosult a várudvar fölé. A megtalált ezüstérmék ezenfelül igazolták azt a korábbi feltételezést, hogy a 15. század közepén jelentős fordulópont következett be az erődítmény életében.
A feltárás során a vár építését megelőző korok emlékei is felszínre kerültek. A középkori nyílcsúcsok, gótikus rézveretek és cseréptöredékek mellett római kori bronzfibulát, tetőfedő cserepeket, valamint néhány őskori pattintott kőeszközt is találtak.
A tervek szerint a kutatómunka jövőre folytatódik, amikor a régészek az északi kapu rejtélyeinek feltárására és egy ritka, lovat ábrázoló vízkiöntő edény hiányzó darabjainak felkutatására összpontosítanak majd.
