Haladékot kapott Magyarország az EU-tól a természet-helyreállítási terv benyújtására
Magyarország 2026 végéig kapta meg az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságától a haladékot arra, hogy elkészítse a Nemzeti Természet-helyreállítási Terv első, szakmai és társadalmi véleményezésre alkalmas változatát. A rendelet alapján a tagállamoknak eredetileg 2026. szeptember 1-jéig kellett volna benyújtaniuk nemzeti természet-helyreállítási tervük tervezetét, Magyarország esetében azonban a tervezési folyamat később indult. A végleges terv kidolgozására ezt követően, az Európai Bizottsággal történő egyeztetéssel kerül sor.
A tervezésben az Élő Környezetért Felelős Minisztérium mellett több tárca is részt vesz, valamint külső szakértők, szakmai civil szervezetek, kutatóintézetek, egyetemi kutatóműhelyek és háttérintézmények is bevonásra kerültek. A tervnek meg kell határoznia a helyreállítandó területeket, az alkalmazandó intézkedéseket, az elérendő célértékeket, azok ütemezését és nyomon követését, valamint a végrehajtás várható költségeit és lehetséges finanszírozási forrásait.
A jelenlegi szakmai munka keretében zajlik az egyes ökoszisztémákhoz kapcsolódó intézkedések és célértékek pontosítása. A mezőgazdasági ökoszisztémák esetében a tervezés a támogatási lehetőségekkel és a már működő agrárpolitikai intézkedésekkel való összhang vizsgálatára is kiterjed. Fontos cél, hogy a természet-helyreállítás ne elszigetelt beavatkozások sorozataként, hanem a különböző szakpolitikákhoz és fejlesztésekhez kapcsolódó, összehangolt folyamatként valósuljon meg.
Vízgazdálkodási szempontból a tervezés egyik kiemelt területe a víz tájban tartása, valamint a vizes élőhelyek és árterek helyreállítása. A jelenlegi előkészítő munka része azoknak az élőhely-fejlesztési intézkedéseknek a rendszerezése is, amelyek egyúttal a táji vízmegtartást szolgálhatják. A természetes vízmegtartó megoldások több célt egyszerre támogathatnak: lassíthatják a víz tájból történő gyors levezetését, növelhetik a beszivárgást és a helyben rendelkezésre álló vízkészleteket, hozzájárulhatnak a felszín alatti vizek utánpótlásához, valamint kedvezőbb feltételeket teremthetnek a vizes élőhelyek és a hozzájuk kapcsolódó biodiverzitás számára. Az egyre gyakoribb aszályos időszakok miatt mindez a mezőgazdaság alkalmazkodóképessége és a termelésbiztonság szempontjából is egyre nagyobb jelentőséggel bír.
A Nemzeti Természet-helyreállítási Terv kialakítása során ezért fontos, hogy a természetvédelmi célok mellett a területi adottságok, a vízgazdálkodási funkciók és a mezőgazdasági termelés szempontjai is megfelelően érvényesüljenek.
