Egyeztetések kezdődtek a plázastop átalakításáról
Megkezdődtek a szakmai egyeztetések a kormány és a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) között a több mint egy évtizede működő plázastop szabályainak átalakításáról. A szervezet szerint a jelenlegi rendszer kiszámíthatatlanná teszi a kereskedelmi beruházásokat, és a meglévő üzletek, bevásárlóközpontok megújulását is nehezíti.
A plázastopot 2011 végén vezették be, a szabályozás 2012. január 1-jén lépett hatályba. Az eredeti intézkedés három évre szólt, és főszabály szerint megtiltotta a 300 négyzetméternél nagyobb új kereskedelmi építmények építését, illetve a már meglévő, 300 négyzetméternél nagyobb üzletek bővítését. A kormány a szabályozást elsősorban településfejlesztési, környezetvédelmi és közlekedési szempontokkal indokolta, emellett a kisebb, jellemzően hazai tulajdonú üzletek helyzetét kívánta védeni a nagy nemzetközi áruházláncokkal szemben.
A szabályozás története és szigorodása
Az eredeti moratórium 2014 végén járt volna le, a rendszer azonban nem szűnt meg. 2015-től a korábbi 300 négyzetméteres határt 400 négyzetméterre emelték, és a teljes építési tilalom helyett speciális engedélyezési rendszer jött létre. A 2024-ben hatályba lépő új építési szabályozásba is átültették a plázastop rendelkezéseit, így az ma már a magyar építészeti jog részeként él tovább.
A 274/2025. (VIII. 18.) kormányrendelet szeptember 17-től új szabályokat hozott a 400 négyzetméternél nagyobb, napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzletek esetében. Bizonyos esetekben az új tulajdonosnak vagy bérlőnek rendeltetésmódosítási engedélyt kell kérnie az üzlet használatához.
Terjeszkedési lehetőségek és beruházási hatások
A Lidl Magyarország igazgatósági elnöke, Szlavikovics Zita júliusban arról beszélt, hogy a vállalat 55 településen keres olyan területet vagy épületet, ahol új vagy újabb üzletet tudna nyitni. A cég jelenleg mintegy 220 magyarországi üzlettel működik.
A GKI friss elemzése szerint a plázastop nem segítette a hazai kereskedelmi ágazat fejlődését, miközben a szabályozási bizonytalanság érdemben visszafogta a beruházási hajlandóságot. A GKI vezető kutatója, Molnár László szerint a szabályozás kezdeti szigorúsága később enyhült: a Lidl üzleteinek száma a 2012-es 154-ről 2026-ra mintegy 220-ra nőtt, az Aldi pedig 90 üzletről 188-ra bővítette hálózatát. A kutatóintézet reálisnak tartja a Lidl azon becslését, hogy a szabályozás eltörlése esetén mintegy 50 új üzletet tudna megnyitni. A többi érintett kereskedővel együtt ez összesen körülbelül 150 új üzletet jelenthetne, mintegy 300 milliárd forintos beruházási volumen mellett, ami a számítások szerint körülbelül 4500 új munkahelyet hozhatna.
Az MBSZ álláspontja
A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének elnöke, Prosits Attila szerint az elmúlt időszakban már elindult a szakmai párbeszéd a kormányzattal a szabályozás átalakításáról. Az MBSZ felvette a kapcsolatot az érintett minisztériumokkal, megküldte számukra szakmai állásfoglalását, és személyesen is egyeztetett Kozák Tamás kereskedelmi államtitkár-helyettessel.
A szövetség szerint a legnagyobb probléma a kiszámíthatóság hiánya. Nem hivatalos piaci becslésekre hivatkozva úgy látják, akár 50 ezer négyzetméternyi új bérbeadható kereskedelmi terület fejlesztésére is lehetne igény. A fejlesztési igény elsősorban meglévő létesítmények bővítésében, retail parkokban, strip mallokban, illetve hipermarketekhez kapcsolódó fejlesztésekben jelenhet meg. Az MBSZ tagvállalatai 63 bevásárlóközpontot és 147 hipermarketet, összesen mintegy 2,13 millió négyzetméter kereskedelmi területet képviselnek Magyarországon.
A szövetség nem a szabályozás teljes hiányát szorgalmazza: az új fejlesztéseknél továbbra is szükség van építési, városfejlesztési, közlekedési, energetikai és környezetvédelmi követelményekre, ezeket azonban átlátható és előre tervezhető rendszerben kellene érvényesíteni.
