Átláthatósági Kérdések a Magyar Nemzeti Banknál
A Transparency International Magyarország jogvédő szervezet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult, miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megtagadta a 2025 januárjától kötött ötmillió forintot meghaladó szerződéseinek adatainak kiadását. Varga Mihály által irányított jegybank hivatkozott arra, hogy nem minősül költségvetési szervnek, így nem terheli a költségvetési adatszolgáltatási kötelezettség.
A civil szervezet célja a közérdekű adatok hozzáférhetőségének biztosítása, különösen a közpénz felhasználásával kapcsolatosan. Az MNB eljárása ellentmondásban áll egy korábbi alkotmánybírósági határozattal is, amely kimondta, hogy a jegybank közfeladatot lát el, és közpénzzel gazdálkodik, így köteles a nyilvánosság felé elszámolni.
Közérdekű Adatigénylés és a Jegybank Válasza
Július elején a Transparency International közérdekű adat-igénylést nyújtott be az MNB-hez, amelyben a 2022 januárja óta megkötött szerződések adatait kérték. Míg a jegybank jelentős, ötmillió forintos összeghatárt meghaladó civil támogatásait rendszeresen nyilvánosságra hozza, a többi szerződést nem teszi közzé. A jogvédő szervezet hangsúlyozza, hogy az információszabadságról szóló törvény értelmében a jegybanknak hivatalból és ingyenesen kellene közzétennie az adatokat a honlapján.
Az MNB a törvényes válaszadási határidőt 15 nappal meghosszabbította, majd válaszában elutasította az adatigénylést. Ezzel újra elővették a Matolcsy György vezette jegybank korábbi érvelését, miszerint a kezelt pénz elveszítette közpénz-jellegét. Ez a jogi érvelés azonban súlyos kritikának van kitéve, mivel már több mint tíz éve elbukott.
Korábbi Alkotmánybírósági Határozatok és Jogi Következmények
2016-ban az Országgyűlés megkísérelte korlátozni az MNB-alapítványok adatainak elérhetőségét, azonban Áder János akkori köztársasági elnök a Alkotmánybírósághoz fordult. Ekkor a testület megállapította, hogy az információszabadság korlátozása alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság világossá tette, hogy a jegybank közfeladatot lát el, így köteles az átláthatóság érdekében elszámolni a nyilvánosság felé.
Az MNB elutasító válaszát követően a Transparency International a NAIH-hoz fordult jogorvoslatért, közleményükben hangsúlyozták, hogy az MNB eljárása több jogsértést is megvalósított. Az adatigénylés elutasításából következő jogsebtől védekezve a TI kérte a hatóságot, hogy állapítsa meg a törvénysértést, és kötelezze a jegybankot a közérdekű adatok kiadására.
Az ügy precedens értékű lehet az MNB átláthatósága és a közpénz felhasználásának ellenőrzése szempontjából, különös figyelmet kell szentelni a pénzügyi intézmények átláthatósági kötelezettségeinek erősítésére. Az elkövetkező időszakban a jogvédő szervezetek és a hatóságok közötti kapcsolat és együttműködés szükségessége felértékelődik a közérdekű adatok védelme érdekében.
