Kíméletlen kihívások a magyar mezőgazdaságban: Miért tűnik el a jövő?
Magyarország mezőgazdaságában egyre több gazda tapasztalja, hogy a kedvező terméseredmények ellenére a valós nyereség marginálissá válik. A folyamatosan növekvő költségek, a szűkülő profit lehetőségek és a fokozódó bizonytalanság miatt sok családi gazdaság a fennmaradásáért küzd. E helyzet következtében pedig kevesebb fiatal érdeklődik az agrárium iránt.
Molnár Bence, a Pest vármegyei Kisorosziban működő családi gazdaság vezetője éles képet fest az ágazat jelenlegi állapotáról. Szerinte sok gazdaság már nem fejlesztési lehetőségeket keres, hanem a meglévő vagyonukat használják fel a működés fenntartásához. Ha a jelenlegi trendek töretlenek maradnak, sok kisebb gazdaság felmorzsolódása elkerülhetetlennek tűnik.
A Portfolio Csoport májusi AgroFood és AgroFuture konferenciáján szintén terítékre kerülnek az állattenyésztés szembesülő kihívásai. A kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák számára most kedvezményes részvételi lehetőség áll rendelkezésre, mindössze 30 000 Ft + áfa áron.
Molnár Bence gazdasága, amely 2001 óta vesz részt szántóföldi növénytermesztésben és húsmarhatartásban, mintegy 300 hektáron gazdálkodik. Az angus húsmarha-állomány jelenleg közel ötven anyaállatot számlál. A gazdaság működése komplex, hiszen nem csupán borjak előállításával foglalkoznak, hanem hizlalással, vágással és húsértékesítéssel is, amit főként az ötven kilométeres körzetben értékesítenek. A termesztett növények közé tartozik a kukorica, búza, napraforgó, repce, lucerna és árpa, de időnként próbajelleggel szója vagy mák is megjelenik a vetésszerkezetben.
Bár a tavalyi év terméseredményei kedvezően alakultak, a gazdaság pénzügyi helyzete ettől függetlenül romlott. Molnár Bence kiemeli: hiába a jó hozam, a dráguló inputanyagárak és a csökkenő felvásárlási árak egyre inkább felemésztik a nyereséget. Például, a búza ára 52 ezer forintról mára hatvan pár ezer forintra emelkedett, de a traktorok és egyéb költségek emelkedése nem követi a terményárakat, így a gazdák végül gyakran saját vagyonuk rovására működnek.
A legfőbb problémát azonban nem csupán az időjárás jelenti. A mezőgazdasági termelők kiszolgáltatott helyzetbe kerültek a kereskedelmi láncok és felvásárlási rendszer nyomására. Az inputköltségek gyorsan reagálnak a nemzetközi piaci mozgásokra, míg a terményárak ezt nem képesek megfelelően követni, ami sok gazdaság számára azt jelenti, hogy csak különböző támogatási programokkal tudják fenntartani működésüket.
Bár a húsmarhatartás most még stabil pozícióban van, Molnár Bence figyelmeztet: a szántóföldi növénytermesztés problémái előbb-utóbb az állattenyésztésben is meg fognak jelenni. Az élőmunkaerő-hiány is komoly gondot okoz; gazdaságukban évek óta egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a gépesítésre, hogy csökkentsék a humán erőforrásokkal kapcsolatos nehézségeket. A legszomorúbb jelenség azonban, hogy a fiatalok szinte teljesen elfordultak a mezőgazdaságtól, vonzó perspektívát keresve más területeken.
Molnár Bence szerint a folyamat már most is érzékelhető, ahogy egyre több kisebb gazdaság feladja a termelést, a földek pedig a nagyobb szereplők kezébe kerülnek. A gazda hangsúlyozta, hogy a helyi szinten is zajló koncentrációs folyamatok hasonlóak az országos trendekhez, csak kisebb léptékben. A stabilnak számító néhány száz hektáros gazdaságok ma már gyakran kénytelenek feladni, míg a nagyobb, több ezer hektáron gazdálkodó vállalkozások még viszonylag képesek kigazdálkodni a megnövekedett költségeket.
Molnár Bence abban bízik, hogy a nehézségek ellenére családi gazdasága képes lesz alkalmazkodni és fejlődni, de hosszú távon kétséges, hogy mi maradhat a magyar mezőgazdaságból, ha a kisebb gazdaságok és fiatal gazdák fokozatosan eltűnnek az ágazatból. Az AgroFood és AgroFuture konferencián felmerülő témák igyekeznek hidat képezni a jelenlegi nehézségek és a jövő fenntartható megoldásai között. E rendezvények révén a szakmai közösség folytathatja a párbeszédet a mezőgazdaság jövőjéről.
