Ketyeg az időzített bomba: Végleg lehúzhatják a rolót ezek a gazdaságok
A magyar juhtartók helyzete egyre aggasztóbbá válik, mivel a munkaerőhiány, az értékesítési nehézségek és a gyapjúpiac csökkenése komoly kihívások elé állítja az ágazatot. Rácz János, Hajdú-Bihar vármegyében gazdálkodó juhtenyésztő, hangsúlyozza, hogy az iparág sok helyen csupán az idősebb generáció eltökéltsége révén képes fennmaradni, miközben a fiatalabbak nem látnak perspektívát az állattenyésztésben. A családi gazdaságok számára kritikus problémákat jelent a megbízható munkaerő hiánya, a gyapjúpiac gyakorlatilag teljes összeomlása, valamint az értékesítési folyamatok során megjelenő kiszolgáltatottság.
Rácz János figyelmeztet: ha a következő években nem történik érdemi változás, a juhállomány Magyarországon drasztikusan visszaeshet. Az állattenyésztési kérdések tárgyalására május 19-20-án a Portfolio Csoport által szervezett AgroFood és AgroFuture konferencián kerül sor, ahol kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák kedvezményes árú részvételére is lehetőség nyílik.
A juhászat működése mint életforma
Rácz János családi gazdaságában mintegy 400 magyar merinó anyajuhot tartanak, és az állattenyésztés generációk óta meghatározza a család mindennapjait. Az édesapja továbbra is aktívan részt vesz a gazdaság működésében, és Rácz számára ez az életforma több mint munka; inkább olyan életstílust jelent, amelyből nehéz teljesen kilépni. Azonban a fenntartható juhászat működtetése egyre nagyobb kihívást jelent, amit a munkaerőhiány súlyosbít. A juhtartás folyamatai, mint az ellések és a legeltetés, sokszor nem automatizálhatók, így a gazdáknak folyamatosan jelen kell lenniük az állatok mellett.
Munkaerőhiány és jövedelmezőség válsága
A gazdák számára komoly problémát jelent, hogy nemcsak megfelelő szakembereket, de gyakran már jelentkezőket is nehezen találnak. Rácz János hangsúlyozza, hogy a juhászat különösen érzékeny a munkaerőhiányra, hiszen a munkafolyamatok zöme nem gépesíthető, és ez megnehezíti az állattartást. Az állattartás sok feladata folyamatos személyes jelenlétet igényel; a legeltetés, az állatok kezelése és az ellések csak úgy végezhetők el, ha a gazda ott van a helyszínen.
A következő évek sorsdöntő jelentősége
Rácz János megfigyelései azt mutatják, hogy a fiatalabb generációk egyre kevésbé vonzódnak az állattenyésztéshez, főleg a juhászat terén, ahol a jövedelmezőség folyamatosan romlik. Az ágazatba való belépésre vonatkozóan az is aggasztó, hogy számos hagyományos bevételi forrás, mint például a gyapjú, szinte eltűnt; a gyapjú értékesítése régen stabil bevételt biztosított a juhászatoknak, ma viszont a felvásárlás kérdése is kétséges. A gazdák által kapott minimális összeg nem fedezi a nyírás és a gyapjú kezelésének költségeit.
Termelői együttműködések hiánya
Rácz János further highlights the issue of weak producer cooperation in Hungary, which is in stark contrast to the robust networks found in several Western European countries. He argues that local producers frequently find themselves at the mercy of buyers who capture substantial profits throughout the supply chain. There is a pressing need for professional renewal in the sector, as currently, there are few forums or organized partnerships aimed at finding real solutions to the challenges facing sheep farming. Many farmers feel isolated in dealing with everyday hardships, while generational turnover is becoming a more pressing issue. Rácz notes that the lack of interest in livestock farming among younger individuals could lead to a decline in family farms.
Az elmondottak alapján nemcsak a juhászat jövője, hanem a családi gazdaságok és a magyar mezőgazdaság hosszú távú fenntarthatósága is veszélyeztetett. Az AgroFood és AgroFuture konferenciák célja, hogy válaszokat keressenek ezekre a kihívásokra, és lehetőséget adjanak a gazdák számára, hogy megbeszéljék a legfontosabb problémákat.
