Rengeteg bolt nyílhat idehaza, ha egyetlen szabályt eltöröl az új kormány
A kiskereskedelmi szabályozás rendelkezéseinek lazítása, különösen a plázastop törlésének lehetősége, akár 500 milliárd forintnyi azonnali beruházási hullámot indíthatna el Magyarországon. E lépések nem csupán az építőipar fellendülését segítenék, hanem új munkahelyek teremtéséhez és az adóbevételek növeléséhez is hozzájárulnának. Továbbá, a hazai beszállítók helyzete, valamint a vidéki települések ellátásbiztonsága is javulna, ahogyan azt a Pénzcentrum is megállapította.
Az ország március 2026-ban rendezendő AgroFood és AgroFuture konferenciáján a kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák ismét kedvezményes áron vehetnek részt. A május 19-i AgroFood konferencia az élelmiszeripar dilemmáira, aktualitásaira és jövőbeli kilátásaira összpontosít, míg május 20-án a Portfolio AgroFuture konferencián a fenntartható gazdálkodási megoldásokra világítanak rá.
Az új szabályozási környezet átalakítása óriási, hónapok óta késlekedő beruházások feloldását eredményezheti. Becslések szerint egyetlen jelentős hazai diszkontlánc akár 50-200 milliárd forintot is fektetne új üzletek megnyitásába, csatlakozva más kiskereskedelmi szereplők hasonló bővítési terveihez. A becslések szerint a tervezett fejlesztési hullám nagysága 500 milliárd forintra is rúghat, ami ráadásul új nemzetközi láncokat is vonzhat az országba.
Bár makrogazdasági szempontból ez az összeg a magyar GDP körülbelül 0,5 százalékát teszi ki, a költségvetési szempontokként jelentős mértékű tételről van szó. A befektetések nem közvetlenül generálnak azonnali állami bevételeket, de a megnövekvő áfa-, szja- és járulékbevételek révén érezhető javulást nyújtanak a költségvetés egyenlegében. E hatások mellett az általános üzleti bizalom és a gazdasági aktivitás is növekedésnek indulna.
Az elmúlt években érvényes plázastop nem csupán az új boltok létesítését akadályozta meg, hanem a meglévő üzletek modernizációját és földrajzi költözését is hátráltatta. Az új kereskedelmi ingatlanfejlesztések hiánya mesterségesen magas bérleti díjakhoz és ingatlanárakhoz vezetett. E korlátozás számos esetben ellentétes volt a helyi érdekekkel, hiszen az önkormányzatok, politikai hovatartozástól függetlenül, folyton próbálkoztak új üzletek nyitásával a lakossági ellátás javítása érdekében, de a centralizált döntéshozatal gyakran megakadályozta e terveket.
A beruházások mesterséges gátolása komoly károkat okozott a hazai élelmiszeriparnak, ahol a modern láncok kínálatának jelentős része hazai forrásból származik. A diszkontok esetében ez az arány meghaladja a 80 százalékot, míg a saját márkás termékek esetében a 90 százalékot is elérheti. A szektor bővülése tehát világosan erősítené a magyar beszállítókat, megcáfolva azt a politikai narratívát, mely szerint a nemzetközi láncok elterjedése ártana a hazai gazdaságnak.
A piaci szereplők véleménye szerint a szabályozás elutasítása helyett inkább a világos, előre rögzített és szakmailag indokolt előírásokhoz való alkalmazkodás lenne lényeges. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) megfogalmazása alapján az iparágnak átlátható keretrendszerre és dedikált állami koordinátorra van szüksége. Ha e feltételek teljesülnek, a piac rendkívül gyorsan reagálna, és ahol már rendelkezésre állnak telkek és tervek, ott hónapokon belül elindulhatnának az építkezések.
