Sok gazda leváltja a repcét és búzát: új termelési irányok az ausztrál mezőgazdaságban
Az iráni háború következményeként gyorsan növekvő műtrágya- és üzemanyagárak egyre inkább átalakítják az ausztrál gazdák vetési terveit. Az ország, amely a világ egyik legnagyobb élelmiszer-exportőrének számít, úgy tűnik, hogy a búza és a repce helyett a nitrogénigényes takarmányárpa termesztése felé mozdul el. A Reuters tudósítása szerint ez a lépés részben a nyersanyagok drágulásának is köszönhető, melyet a világpolitikai események indítottak el.
Kedvezményes részvételi lehetőség a jövőre néző konferenciákra
Fontos hír, hogy a Portfolio Csoport által májusban rendezett AgroFood és AgroFuture konferencián a kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák 30 000 Ft + áfa kedvezményes áron vehetnek részt. Ez az esemény lehetőséget ad arra, hogy a résztvevők megismerkedjenek az élelmiszeripar aktuális kihívásaival és a fenntartható gazdálkodás jövőbeli megoldásaival. Az AgroFood konferencián a május 19-ét, míg az AgroFuture konferencián a május 20-át tervezik fókuszálni az élelmiszeripari dilemmákra és a működő megoldásokra.
Drágulások és a gazdák alkalmazkodása
Ausztráliában a karbamid ára a tonnánkénti 1350 ausztrál dollárra (kb. 928 amerikai dollár) nőtt, ami körülbelül 60 százalékos áremelkedést jelent az amerikai-izraeli-iráni konfliktus kezdete óta. A gázolaj ára a hasonló periódusban 88 százalékkal emelkedett, ami nyomás alá helyezte a gazdákat, akik igyekeznek csökkenteni műtrágya-felhasználásukat. Dennis Voznesenski, a Commonwealth Bank of Australia elemzője vélhetően úgy látja, hogy sok gazda a nitrogénigényes búza és repce helyett a takarmányárpa termesztésére tér át.
Vetési területek változása és jövőbeli kilátások
Az elemzők prognózisa szerint az ausztrál búza vetésterülete a jelenlegi körülmények között 10-12 százalékkal csökkenhet a tavalyi 12,4 millió hektárhoz képest, míg a repce esetében szintén csökkenés várható, bár az árak kedvezőek. Az ország a világ negyedik legnagyobb búzaexportőre és második legnagyobb repceexportőre, főbb piacaik Ázsiában, a Közel-Keleten és Európában találhatóak.
Globális műtrágyaellátási problémák
A műtrágyaellátási gondok világszerte érezhetők, mivel a Hormuzi-szoros lezárult az iráni háború miatt, ami a globális műtrágya-kereskedelem 30 százalékát érinti. A Bank of America figyelmeztetése szerint a konfliktus a karbamidkínálat 65-70 százalékát veszélyezteti, az árak pedig már 30-40 százalékkal nőttek. Az Egyesült Államokban is változnak a vetési tervek: kevesebb kukoricát és több szóját terveznek ültetni a gazdák 2026-ban, és Kína is korlátozza a műtrágyaexportot, míg India alternatív beszerzési forrásokat keres.
Kihívások a karbamid beszerzése terén
Ausztrália legfőbb karbamid-szállítója Kína, de az exportkorlátozások miatt a beszerzés jelentősen csökkent. Josh Linville, a StoneX elemzője szerint a vásárlók Indonéziához fordultak, de ott is megakadtak az útjuk. A közel-keleti források próbálkozása azonban időben megérkezett, de a háború már megkezdődött, így a Hormuzi-szoros elzárta a kereskedelem útját.
Folyamatban lévő problémák és a jövőbeli termelési költségek
A növényeket áprilisban és májusban ültetik, és a betakarításra a következő novemberben és decemberben kerül sor. Azonban a műtrágyázásra a teljes tenyészidőszak alatt szükség van, a vetéstől a betakarítás előtti érésig. Tobin Gorey, a Cornucopia nyersanyagpiaci tanácsadó cég alapítója hangsúlyozta, hogy az elmúlt hónapban a mezőgazdasági termelési költségek ugrásszerűen megemelkedtek, ami további kihívásokat jelent a gazdák számára.
