Mélyütés a magyar juhtartóknak? Jön az olcsó ausztrál bárányhús
Nyolc évnyi tárgyalássorozat zárult le, amikor az Európai Unió és Ausztrália szabadkereskedelmi megállapodást írt alá. Az egyezmény nem csupán új exportlehetőségeket teremt, hanem fokozott versenyt is hozhat, aminek következményeként az európai agrárium egyes szegmensei már most aggódnak a piaci pozícióik gyengülésétől. A kérdés nemcsak az, hogy ki nyer az új piacokon, hanem hogy milyen feltételek mellett, és ki viseli az árát az élelmiszerláncban.
A megállapodás miatt több termékpálya is aggodalommal figyeli a fejleményeket, de a legnagyobb vesztesként az uniós juhágazat emelkedett ki. A Portfolio Csoport májusi AgroFood és AgroFuture konferenciáján kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák kedvezményes áron vehetnek részt, ahol az élelmiszeripar aktuális problémái és jövőbeli kilátásai kerülnek terítékre.
Az egyezmény március 24-én a Canberra-i aláírással jött létre, és célja a kereskedelmi kapcsolatok diverzifikálása a globális bizonytalanságok közepette. Az EU számára a megállapodás lehetőséget ad ipari termékeinek eladására nagyobb piacon, míg Ausztrália is új lehetőségeket talál mezőgazdasági termékeinek exportálására. A kihívás azonban a benne rejlő piaci nyomás: az ausztrál termékek, amelyek nem tartalmazzák az EU által elvárt környezetvédelmi és állatjóléti normákat, olcsóbban kerülhetnek a boltok polcaira.
Az uniós gazdák, különösen a marhahús és birkahús termelők, már most attól tartanak, hogy az ausztrál termékek túlsúlya komoly konkurenciát jelent. A megállapodás kiterjed a tejtermékekre is, így a teljes tiltakozólánc már most initálódott a mezőgazdasági szektorban.
Az új kereskedelmi megállapodás lehetőséget biztosít az EU számára, hogy a juhhús piacán évi 30 851 tonna kedvezményes hozzáférést nyerjen, amelyből 25 ezer tonna új piaci hozzáférés. Ez a kvóta növekedés új versenyhelyzetet teremt, amely a magyar juhtermelőket piaci hátrányba sodorhatja, mivel az EU-n belüli termelők rendkívül szigorú feltételeknek felelnek meg, míg ausztrál versenytársaik nem.
Holló Mátyás, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség elnöke megjegyezte, hogy a termelők között komoly aggályok borzolják a kedélyeket a megállapodással kapcsolatosan. A piaci dinamika átformálódása révén, ha az olcsóbb juhhús megjelenik a piacon, a kereslet eltolódhat, ami a helyi gazdálkodóknak jelentős problémákat okozhat.
A jövőbeni folyamatok szintén izgalmasak, hiszen a megállapodás jogi felülvizsgálata hamarosan véget ér, és közel 2026 végén vagy 2027 elején várható a hatályba lépés. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara máris óvatosan figyelemmel kíséri az uniós piacnyitásokat, hiszen az ausztrál mezőgazdasági termékek megjelenése komoly aggodalmakat válthat ki az európai gazdák körében.
Az aggályos helyzet miatt a kamarai szervezetek, valamint az európai gazdálkodók képviseleti szervei határozottan tiltakoznak a kereskedelmi megállapodások ellen, és a szükséges lépések megtételét sürgetik annak érdekében, hogy az uniós gazdák érdekei védve legyenek a globális piacon.
