Megszólalt Bige László: Nulla a tartalék, sorba kell állni a műtrágyáért
2026. március 17-én a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa, Bige László, az Agrárszektornak adott interjúban rámutatott, hogy a tavaszi munkák kezdetére a műtrágyapiacot globális és hazai nyomás sújtja. A közel-keleti konfliktusok és a szállítási útvonalak akadozása világszerte ellátási zavarokat és áremelkedést eredményezett, Magyarországon pedig a korábbi termeléskiesés miatt a műtrágya tartalékok szinte teljesen eltűntek. A gazdálkodók tehát nemcsak a drágulással, hanem a nehezen hozzáférhető műtrágyával is szembesülnek, ami jelentős problémákat okoz számukra.
Bige László elmondta, hogy a jelenlegi piaci helyzet a hazai mezőgazdaság versenyképességére is rávilágít: a magyar mezőgazdaság hatékonysága továbbra is elmarad az uniós átlagtól. A műtrágyapiaci feszültségek mögött elsősorban belső szabályozási kérdések és működési zavarok állnak, nem csupán külső nemzetközi tényezők. Az elmúlt év hatósági intézkedései nagymértékű termeléskiesést okoztak, amivel már most érzékelhető hatásokkal kell szembenézni.
Sorba kell állni a termékekért
A Nitrogénművek tulajdonosa kifejtette, hogy a vállalat karbantartási időszaka után több mint két hónapig nem tudta újraindítani a termelést, mert a szükséges hatósági felügyelet nem volt elérhető. Ennek következményeként körülbelül 240 ezer tonna műtrágya hiányzik a hazai piacról, amit a gazdák most tapasztalnak meg a súlyos hiány és a magas árak formájában.
Jelenleg a gazdák naponta kénytelenek várakozni a termékekért, hiszen a piacon szinte nincsenek készletek. A gyártás folyamatos, viszont a megtermelt mennyiséget azonnal értékesítik, így a tartalékok szintje nulla. Bige szerint ez a helyzet fokozott kiszolgáltatottságot jelent a termelőknek, különösen a tavaszi munkálatok idején, amikor a műtrágya iránti kereslet exponenciálisan megnő.
A helyzet átláthatósága és hatékonyság növelése
Bige László hangsúlyozta, hogy a műtrágya iránti keresletet elsősorban a termelés hatékonyságának növelésével lehetne javítani. Megemlítette, hogy a magyar mezőgazdaság teljesítménye elmarad az EU más tagállamainak átlagától, és hogy az itteni gazdák jelentős hátrányban vannak a hektáronkénti hozamok tekintetében is. A gazdálkodóknak meg kell tanulniuk hatékonyabban termelni, és elérniük az EU fejlett országaiban megszokott termésszinteket.
A nemzetközi helyzet és az ellátási lánc zavarai
A tavaszi munkák kezdetével a műtrágya elérhetősége és ára ismét középpontba kerül. A közel-keleti geopolitikai feszültségek és az energiapiaci zavarok súlyosan érintik a termelési döntéseket. Az energiaárak növekedése már önmagában is komoly hatással van a műtrágya előállítására, és a Hormuzi-szoros kulcsszerepe miatt a nitrogénműtrágya-export jelentős része akadályozva van. Ez azonnali ellátási zavarokat okozhat.
Hazai helyzet és importfüggőség
Magyarország importfüggősége is jelentősen nehezíti a helyzetet, mivel a foszfor- és káliumalapú műtrágyákból hazai gyártás nincs. A közelmúltban bevezetett szankciók és vámtarifák emelése különösen érinti azokat a tagállamokat, amelyek Magyarországhoz hasonlóan nagymértékben támaszkodtak ezekre a forrásokra. Bige látja, hogy a gazdálkodóknak tudatosabb beszerzési stratégiátt kell követniük a jövőben, hogy minimalizálják a készletezési kockázatokat.
Összegzésként elmondható, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkák alatt a műtrágya kérdése kiemelkedő fontossággal bír. A gazdálkodóknak a jövőben a geopolitikai feszültségek és a piaci ármérséklés hatásait figyelemmel kell kísérniük, mivel egy elhúzódó válság nemcsak az inputanyag-ellátást érintheti negatívan, hanem a hazai mezőgazdasági struktúrák átalakulását is előidézheti.
