Egy veszélyeztetett halfaj védelmének érdekében rendeztek konferenciát Budapesten
Budapesten nemrégiben megtartották az országos tanácskozást, amelynek célja a hosszú távon fenntartható, tudományosan megalapozott és a társadalom által is elfogadott hazai fajmegőrzési stratégia közös kialakítása. Az eseményen a víz- és halgazdálkodás, valamint a természetvédelem képviselői vettek részt, hogy közösen dolgozzanak a céljaik elérésén. A konferencián bemutatták azt a győri Széchenyi István Egyetem által irányított projektet is, amely a legveszélyeztetettebb halfajcsoportok, különösen a tokfélék védelmére készít egy határokon átívelő monitorozási rendszert.
A kecsege védelme nemzetközi prioritás
Az esemény fókuszában a kecsege állt, amely a Dunában egykor élő hat őshonos tokfaj közül az utolsó, még önfenntartó állományokkal rendelkező halfaj. A tokfélék, beleértve a kecsegét, a legveszélyeztetettebb halak közé tartoznak, hiszen a globálisan létező 26 fajuk közül többen kritikusan veszélyeztetettnek minősülnek. A Széchenyi István Egyetem nyilatkozata szerint a kecsege fennmaradása tehát nemcsak hazai, hanem nemzetközi természetvédelmi prioritás is.
Az EU-s védelmi keretek és a tudományos intézkedések összefonódása
A kecsege védelmét érintően elengedhetetlen az európai természetvédelmi keretek kihasználása. A faj szerepel az Európa Tanács Berni Egyezményének keretében létrehozott Páneurópai Cselekvési Tervben, mely a tokfélék védelmére irányul. Ehhez kapcsolódik a Széchenyi Egyetem által elindított „MonStur in the Danube” Interreg-projekt, amely a Duna vízgyűjtő területén a tokhal-monitorozás kidolgozását célozza meg. E tanácskozás a nemzetközi folyamat hazai mérföldköveként szolgált.
Minőségi és mennyiségi kutatások szükségessége
A szakmai egyeztetéseken egyértelműen megfogalmazódott, hogy alapvető fontosságú a vándorlási útvonalak feltérképezése, a fontos élőhelyek nyilvántartása, valamint a populációbecslési módszerek egységesítése. A résztvevők kiemelték, hogy a kecsege indikátorfajként fontos szerepet játszik: az önfenntartó populációk jelenléte visszajelzést nyújt a folyók ökológiai állapotáról, ami hosszú távon gazdaságilag is fenntarthatóbban alakíthatja a horgászatot.
Közös akcióterv a határokon átnyúló együttműködés érdekében
A rendezvény lényeges lépést jelentett a Felső- és Közép-Duna országainak közös, határokon átnyúló akciótervének kidolgozásában. A 2027-es nemzetközi egyeztetésen a magyar, szlovák, osztrák és bajor szakmai fórumok eredményei kerülnek közös értékelésre, ennek alapján dolgozzák ki a tokfélék védelmét célzó közös megvalósítási stratégiát.
Ez az esemény hangsúlyozza a természetvédelem, a halgazdálkodás és a tudományos közösség együttműködésének fontosságát, és arra figyelmeztet, hogy helyre kell állítani az egyes halfajok populációját a jövő nemzedékei számára.
