Nagy István: A magyar élelmiszeripar versenyképessége
Nagy István agrárminiszter a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban, a SIRHA Budapest kiállítás megnyitóján kijelentette, hogy az élelmiszeripar a következő években is központi szerepet játszik a nemzetgazdaságban, és a kormány továbbra is stratégiai ágazatnak tekinti ezt a szektort. A miniszter hangsúlyozta, hogy a magyar élelmiszeripar termelési értéke 2010 óta megháromszorozódott, és már 2024-re várhatóan meghaladja a 6650 milliárd forintot, amely a jövőbeni fejlődés alapköve.
A kormány 2014 és 2024 között 650 milliárd forintot biztosított az élelmiszeripar számára, lehetőséget biztosítva 1300 élelmiszeripari üzem számára a vidékfejlesztési program keretében. Ezek a fejlesztések hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország önellátása növekedjen, és csökkenjen a külső tényezőktől való függőség.
Nagy István arról is beszélt, hogy a Közös Agrárpolitika új korszakot teremtett a fejlesztési lehetőségek terén, hiszen a 3,1 ezer milliárd forintot meghaladó keret jelentős része a termelés megerősítését célozza. Az Agrárminisztérium február közepéig 65 pályázati felhívást tett közzé, összesen 1705 milliárd forint kerettel, amiből a feldolgozóiparnak 2027-ig 500 milliárd forint áll rendelkezésére. Eddig 939 pályázat kapott támogatást, ami a komplex fejlesztések iránti jelentős igényre utal.
A miniszter kiemelte, hogy Magyarország élelmiszeripara közel 4000 vállalkozást foglal magában, és a dolgozói létszám 146 ezer főt ér el, amiből 20 ezres növekedés történt 2010 óta. A vásárlói kereslet a magyar termékek iránti bizalomra is utal, hiszen azok általában kiváló minőségűnek és biztonságosnak számítanak. Bár a mennyiségi versenyt a nagy élelmiszergyártókkal nem tudjuk megnyerni, a minőségi, magasan feldolgozott termékekkel Magyarország kiemelkedhet a globális piacon.
Giuseppe Scognamiglio, Olaszország budapesti nagykövete, beszédében hangsúlyozta, hogy az élelmiszeripar az olasz gazdaságban is kulcsszerepet játszik, és az olasz gazdasági hagyományok egy része a szellemi világörökséghez tartozik. Olasz termelők jelentős összegeket fektetnek be technológiai fejlesztésekbe, digitális korszerűsítésekbe és fenntarthatósági beruházásokba. A nagykövet a két ország közötti élelmiszeripari együttműködésben rejlő lehetőségeket is kiemelte, különösképpen a trieszti kikötő kínálta tengeri kijárat révén.
