Kivonulhatnak a nagy multik Magyarországról? Mi lesz így a vásárlókkal?
Ahogy közeledik a 2026-os választások időpontja, a magyar kiskereskedelem ismét a gazdasági és politikai diskurzus fókuszába kerül. A különadók, az árstop szabályozások és az árrésstop nem csupán az ipari szereplőket érintik hátrányosan, hanem közvetlen hatásuk van a bolti árakra, a termékek kínálatára és a vásárlói élmény minőségére is. Különös figyelmet kap ez a téma a március 4-én megrendezésre kerülő RETAIL DAY konferencián, ahol a szakma jeles képviselői fogják körüljárni a jövőbeni kilátásokat.
Hogyan kaphatunk agrártámogatásokat 2026-ban?
A Portfolio Csoport Agrárium 2026 Konferenciája az év egyik legjelentősebb eseménye a mezőgazdasági szakmában. E rendezvény célja, hogy bemutassa azokat a lényeges változásokat, amelyek a szabályozási, piaci és támogatási rendszerben fognak megvalósulni 2026-ban. Az esemény a Tanulmányi és Pályázati Egység keretein belül biztosít lehetőséget a szakmai diskurzusokra.
Szakmai vélemények a jövőről
Orbán Viktor évértékelő beszédében hangsúlyozta, hogy a 2010–2025 közötti időszakban a kormány körülbelül 15 ezer milliárd forintot vont el külön- és extraprofitadók formájában a bankszektortól és az energiacégektől. Továbbra is ez a stratégia maradhat érvényben, ha a választások során a kormánypárt újra bizalmat kap. A szakértők viszont figyelmeztetnek: az ágazat jelenlegi helyzete a teherbíró képessége határán áll – állította a Pénzcentrum.
Extraprofit-adó: vita vagy szükségszerűség?
A szakértők a CashTag adásában arra figyelmeztettek, hogy az extraprofit-adóval kapcsolatos megfogalmazások is vitathatók. A vállalkozások természetes célja a profit maximalizálása, azonban a kialakított szabályozási keretek ebbe komoly beleszólást engednek. A multinacionális élelmiszerláncok többsége már évek óta veszteségesen működik a hazai piacon. Bár a kivonulás nem tűnik azonnal valószínűnek, a folyamatosan növekvő szabályozási nyomás a fogyasztók számára érzékelhető áremelkedésekhez és szűkülő választékhoz vezethet.
Az élelmiszerárak alakulása: egy komplex kérdés
Az élelmiszerárak emelkedése nemcsak a termelők költségeiből adódik, hanem a feldolgozás és kereskedelem terhei is jelentős szerepet játszanak. A hazai élelmiszer-minőség alapvetően nem kérdéses, de a feldolgozóipar hatékonysága gyakran elmarad a nyugat-európai versenytársak mögött, ami megemeli az egységköltségeket. Az árrésstop és a bolti működési költségek tovább nehezítik a helyzetet, hiszen a megengedett maximális árrés 10 százalékra korlátozódik a legtöbb termék esetében, ami nem tükrözi a valós profittartalmat.
Az import és a magyar piacon való verseny
A boltok polcain egyre több import termék található, például tojás, amelyből 2025 első kilenc hónapjában 56%-os növekedést tapasztaltak az EU-ba beérkező mennyiségekben. Az instabil szabályozási környezet nemcsak a beruházásokat nehezíti meg, hanem a multinacionális cégek által épített infrastruktúra és a magyar munkaerőpiac is veszélybe kerülhet. A növekvő külföldi verseny, mint például az orosz hátterű MERE diszkont lánc, komoly kihívás elé állítja a helyi termékek értékesítését. Az árak alakulásán nemcsak a költségek, hanem a minőség, a választék és a kényelmi szempontok is meghatározóak a vásárlói döntésekben.
Mi várható a jövőben?
A következő időszak legfontosabb kérdése az, hogy a jelenlegi piaci és szabályozási környezetben mely szereplők tudnak hosszú távon is versenyképesek maradni. A választás a vásárlók kezében van: az üzletek közül azt választják, ahol számukra a legkedvezőbb az ár-érték arány.
