Rég voltak ilyen nehéz helyzetben a gazdák: Mi lesz az idei vetésekkel?
A magyar növénytermesztés helyzete a XXI. század második évtizedében drámai változásokon megy keresztül. A gazdák számára egyre nehezebb rutinszerű döntéseket hozniuk, mivel a szélsőséges időjárási viszonyok, az elmúlt évek tapasztalatai, valamint a fluktuáló piaci árak együttes hatása formálja a vetések stratégiáját. A 2026-os szezonnal kapcsolatos előkészületek már most is tele vannak bizonytalanságokkal, a különböző kultúrák esetében pedig új elmozdulások figyelhetők meg.
A Portfolio Agrárium 2026 konferencia márciusi rendezvénye kiemelkedő fontosságú esemény, amely hasznos információkkal szolgál a hazai agrárium különböző szereplői számára. A rendezvény célja, hogy a termelők, a különböző inputszektorok képviselői, valamint az élelmiszeripari és kereskedelmi partnerek találkozási pontot adjanak, ahol megoszthatják tapasztalataikat és tudásukat.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kifejtette, hogy 2025-ben az őszi búza vetése meghaladta az egymillió hektárt, az őszi árpa 300 ezer hektáron, míg a repce hasonlóan jelentős területen került a földbe. A következő tavaszi vetések kapcsán elmondta, hogy a gazdák döntéseit legfőképpen az árak és az időjárás alakulása befolyásolja, a kukorica és a napraforgó arányát pedig nehéz előre jelezni. A kukorica esetében a jövőbeli árak alakulása kulcsfontosságú, míg a napraforgó már most is vonzó ajánlatokkal kecsegtet a termelők számára.
Petőházi hangsúlyozta, hogy a gazdák ma már nem csupán egyetlen tényező alapján döntenek, hanem komplexen mérlegelik az árakat, az időjárást és a saját területi adottságaikat. Az időjárás maradt a legnagyobb bizonytalansági faktor, hiszen miközben az utóbbi időszakban tapasztalt hó és fagy kedvező hatással lehet a növényvédelmi szempontokra, az alsóbb talajrétegekben még mindig súlyos csapadékhiány áll fenn.
Takács Géza, a Vetőmag Szövetség elnöke szintén a tervezési nehézségekről beszélt, kiemelve, hogy a klímaváltozás és az időjárási anomáliák jelentősen megnehezítik az előrejelzést. Az idei tél ugyan igazolta a tél mivoltát hideggel és hótakaróval, ám ez inkább kivétel a korábbi évek tendenciáihoz képest. A hótakaró pozitív hatása abban rejlik, hogy az olvadékvíz a talajba szivárog, ám önmagában nem szavatolja a sikeres szezont.
Takács megemlítette, hogy a kukorica vetésterülete az elmúlt évek csapadékhiánya miatt csökkent, ugyanakkor a gazdák ma már nem csupán hagyományból vetnek, hanem a korábbi évek tapasztalataiból tanulva olyan kultúrákat választanak, amelyek a legkevesebb veszteséget okozták számukra. Jelenleg a vetőmag-ellátás viszonylag stabil, csak a zab vetőmagjából tapasztalható kisebb hiányosság, ám a gazdák döntéseit leginkább a termelési kockázatok befolyásolják.
A gazdák számára egyrészt agronómiai, másrészt gazdasági tényezőket is figyelembe kell venniük a döntéshozatali folyamatban. A jövő vetésszerkezete a gazdaságosabb, stabilabb termések érdekében nem csupán a számokban, hanem a fenntarthatóságban is megnyilvánul. A gazdálkodás ezen új megközelítése egyértelműen érzékelteti, hogy a jövő szabályozásának és tendenciáinak megértése kulcsfontosságú a sikeres mezőgazdasági feladatok végrehajtásában.
