Brüsszel jelentős intézkedést hozott a vidékfejlesztés érdekében
Az uniós tagállamok agrárminisztereinek rendkívüli tanácskozását követően Christophe Hansen, az agrárügyekért felelős uniós biztos bejelentette, hogy a következő uniós költségvetésben a gazdák számára minimum 300 milliárd euró elkülönítését javasolják. Ezen felül minden nemzeti és regionális partnerségi terv forrásainak legalább 10%-át vidékfejlesztésre kellene fordítani, ami közel 49 milliárd eurót jelent. Ezzel a támogatások összértéke körülbelül 63 milliárd euróra nőhet, ha az ösztönző hiteleket is figyelembe vesszük.
Hansen hozzátette: a tagállamok saját hatáskörükben ennél is nagyobb összeget irányíthatnak át a vidékfejlesztés támogatására. Az Európai Bizottság a tagállamoktól további 45 milliárd euró mozgósítását javasolta, amely újabb forrásokat irányozhat a mezőgazdaság és a vidéki közösségek javára.
A mezőgazdaság szerepe az európai szuverenitásban
A biztos hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság és az agrár-élelmiszeripari ágazat kulcsszerepet játszik Európa szuverenitásában és stratégiai autonómiájában. Az Európai Közös Agrárpolitika (KAP) a gazdák támogatásának legfőbb eszköze, amely folyamatosan alkalmazkodik az új kihívásokhoz, beleértve az éghajlatváltozás és a társadalmi elvárások kezelését is.
Mindezen felül az agrár-élelmiszeripar az Európai Versenyképességi Alapból és az uniós kutatási program forrásaiból is részesül, ahol 40 milliárd eurót különítettek el különböző innovatív területek, mint a biotechnológia, bioökonómia, egészségügy és mezőgazdaság támogatására.
Új válasz a műtrágyaárak emelkedésére
Maros Sefcovic, a kereskedelemért felelős uniós biztos kijelentette: az EU globális versenyképességének fenntartása érdekében a bizottság célja, hogy a műtrágyák megfizethetőségét biztosítsa, annak ellenére, hogy az árak továbbra is meghaladják a korábbi szinteket. Jelezte, hogy a műtrágyaárak stabilizálódtak, de még mindig közel 60%-kal magasabbak, mint 2020-ban, így a bizottság célzott intézkedéseket tervez.
Ennek részeként fontolgatják a legnagyobb kedvezmény elve szerinti vámok ideiglenes felfüggesztését az ammóniára és karbamidra, amely intézkedés 2026 januárjától léphet hatályba.
Környezetvédelmi és importellenőrzési intézkedések
Várhelyi Olivér, a mezőgazdaságért és állatjólétért felelős uniós biztos, a találkozón azt is hangsúlyozta, hogy az élelmiszerelőállítás az utolsó olyan ágazat, amely Európában nagyrészt önellátó. A gazdák számára csökkenteni kell az adminisztratív terheket, amelyet az Európai Bizottság már tavaly decemberben elfogadott a gazdák helyzetének egyszerűsítése érdekében.
Emellett Várhelyi a kölcsönösség elvének megerősítését is szorgalmazza, aminek célja, hogy az EU-ban betiltott anyagok ne kerülhessenek vissza importtermékek révén. A bizottság már konzultációkat indított a karbendazim, benomil és rifofanidimetil anyagok maradékértékének nullára csökkentéséről, amely februártól léphet életbe.
Figyelembe véve a mezőgazdaság fejlődését és a jövőbeli változásokat, ezek az intézkedések jelentős hatással lehetnek a vidéki közösségekre és a gazdák támogatására az elkövetkező években.
