Durva helyzet Békés megyében: A myxoma vírus hatása a mezeinyúl állományra
Jelenleg Békés vármegyében a mezeinyúl-populáció mintegy 80-90 százaléka elpusztulhat a myxoma vírus terjedése miatt. Az Országos Magyar Vadászkamara Békés Vármegyei Területi Szervezetének főtitkára, Boros Ferenc nyilatkozata szerint a vakcinázás nem nyújt megoldást a problémára, a hosszú távú aktív immunitás pedig a jövő reménye.
A myxomatózis a nyár végén bukkant fel Magyarországon, és a betegség Ausztriából, Burgenlandból terjedt át, ahol tavasszal már jelen volt. Ez a vírus nem újkeletű, hiszen a 90-es években Angliában, 2018-ban pedig Spanyolországban is megjelent. A legutóbbi terjedés 2024-re datálható, amikor az észak-német tartományokból indult kelet felé.
Az ország különböző pontjain, így Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, és Csongrád-Csanád megyékben is már fellelhető a vírus, de Békés vármegyében a legszembetűnőbb a megjelenése. Például egy békésszentandrási vadászat során 1527 elejtett nyúlból egy sem volt fertőzött, míg Dévaványán az 1080 nyúlból 80 százalék mutatott tüneteket. Az elmúlt évek adatai szerint az elejtett mezei nyulak közel háromnegyede Békés vármegyéből származik.
A myxomatózis terjedése és következményei
A myxomatózist leginkább szúnyogok és egyéb vérszívó rovarok terjesztik. A legjellemzőbb tünetek közé tartozik a gócos elváltozás a fejen és végtagokon, kötőhártya-gyulladás, valamint az ivarszervek és a végbélnyílás ödémás kitüremkedése. Fontos megjegyezni, hogy ez a betegség nem jelent veszélyt az emberekre.
Boros Ferenc szerint a vakcinázás nem hatékony, mivel az immunitás csupán körülbelül hat hónapig tart fenn. Az előző évek aszályos időszakai miatt az állatok immunrendszere is gyengült, ami hozzájárult a betegség elterjedéséhez. A jelenlegi mezei nyúlpopuláció létszáma hullámzó, most éppen csúcson van, azonban ez időszakos betegségek megjelenését vonzza.
Vadásztársaságok és a betegség hatása
Számos vadásztársaság Békés vármegyében árbevételének 80-90 százalékát a mezei nyúl befogásából és értékesítéséből szerzi, így a vírus megjelenése érinti őket. A szakszervezet hangsúlyozta, hogy a nem fertőzött egyedek továbbra is értékesíthetők, ahogyan az a békésszentandrási vadászat után is történt.
Az állomány megfékezésére a megfelelő takarmány kijuttatása és a szétszórt tartás lehet a megoldás, hogy minimalizálni lehessen a fertőzések átterjedését. Orvosszakértők szerint azonban hosszú távon az aktív immunizálásra volna szükség, a vírus gyengülésével együtt pedig a nyulak fogékonysága is csökkenhet. Boros Ferenc véleménye szerint erre 5-7 évre van szükség. A tanácskozás eredményeként várhatóan létrejön egy kutatási program, amelynek keretén belül az Állatorvostudományi Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem szakértői is részt vesznek.
A Békés vármegyei helyzet komoly aggodalomra ad okot, hiszen a myxomatózis nemcsak az állomány pusztulását okozza, hanem jelentős gazdasági következményekkel is járhat a helyi vadásztársaságok számára.
Forrás: www.agrarszektor.hu/allat/20251203/durva-ami-bekes-megyeben-zajlik-itt-a-vakcinazas-sem-segit-59145
