Sötét hónapok várhatnak Európára a válsághelyzetek miatt
Az energiaárak tartósan magas szinten maradnak a közel-keleti fegyveres konfliktus és a Hormuzi-szoros lezárása következtében, ami súlyos gazdasági válságot idéz elő Európában. Az Európai Központi Bank (EKB) legfrissebb előrejelzései aggasztó képet festenek: a meghosszabbodó krízis technikai recessziót és jelentős, hat százalékot meghaladó inflációt hozhat az eurózónában. A piaci normalizáció egy esetleges békekötés esetén is csak hónapok múlva valósulhat meg.
Az iráni konfliktus, amely immár a negyedik hetében tart, egyre mélyülő energiaválságot hoz magával, amit a gazdasági szereplők már most is érzékelnek: az üzemanyagárak meredeken emelkednek. Az élelmiszer- és tartós fogyasztási cikkek árának növekedése, valamint az infláció másodkörös hatásai a munkabérekben is megjelennek, de még csak ezután várható az igazi hatás.
Az EKB legújabb előrejelzése szerint az eurózóna gazdasági növekedése az előrejelzett 1,2 százalékról 0,9 százalékra csökkenhet, míg az infláció 2,6 százalékra emelkedik. Ez az előrejelzés azonban optimista feltételezésekre épül, és a jelentős hatások figyelembevételével könnyen átgondolandónak bizonyul.
Két forgatókönyv a gazdasági válságra
Mivel a konfliktus elhúzódása esetén a két forgatókönyv könnyen máris elavulhat, a jegybank két pesszimista eshetőséget is kidolgozott. Az első, a „kedvezőtlen” forgatókönyv a jelenlegi olaj- és gázárak stagnálásával számol. Ez negyedéves gazdasági visszaesést és 2026 végére 4,2 százalékos inflációt jelentene. A „súlyos” forgatókönyv, amely az olajárakat 150 dollár közelébe helyezi, technikai recessziót és éles részvénypiaci esést valószínűsít, miközben az infláció akár 6,3 százalékra is emelkedhet, a 2 százalékos jegybanki célt pedig csak 2028-ra érheti el az eurózóna.
A jelenlegi helyzet külső tényezői, mint a Hormuzi-szoroson áthaladó energiaforgalom drámai csökkenése, valamint az öböl menti országok súlyos károk szenvedése, amelyek helyreállítása évekbe telhet, csak tovább súlyosbítják a válságot. A globális kőolajkitermelés tíz százalékkal csökkent, és ez az energiaárak sorsára is kihatással van.
Lehetséges gazdasági következmények
Bár az Egyesült Államok és Irán közötti béketárgyalásokról szóló hírek némiképp optimizmust sugallhatnak, a EKB legvalószínűbb forgatókönyve a „súlyos” eshetőség, figyelembe véve az aktuális körülményeket. Ha a felek azonnal békét kötnek, a piaci normalizáció legalább négy hónapot igénybe venne, mivel a leállított finomítók újraindítása és a hajózási útvonalak helyreállítása hosszú időt venne igénybe.
A gazdasági következmények megértése talán naponta változhat, de egy jelentős inflációs és növekedési sokk már szinte elkerülhetetlenné vált. A háztartások reáljövedelmének csökkenése és a növekvő munkanélküliség várhatóan visszafogja a fogyasztást, ami tovább súlyosbítja a válságot.
